Kína nem csak tornacipőt és űrhajót gyárt, hanem gyógyszert is, és a háromból talán a harmadik a legkedvezőtlenebb hír.
A nyugati országok bizalma eddig sem volt korlátlan a kínai termékek iránt, főleg, ha élelmiszerről vagy gyógyszerről volt szó. Gondoljunk csak a hónapok óta tartó heparin-botrányra: tavaly január óta már több mint nyolcvan halálos áldozatot követelt a szennyezett véralvadásgátló készítmény. Nem meglepő módon a hivatalos kínai média viszont lelkesen számol be a sikerekről. Az Állami Élelmiszer- és Gyógyszervizsgálati Hivatal szóvivője szerint a közelmúltban történt földrengés sújtotta területekre érkezett gyógyászati készítmények és eszközök tökéletesen vizsgáztak. A propaganda hatékonyságát azonban némileg csökkenti az utóbbi hetek "sláger témája", a kínai tejpor, mely nemes egyszerűséggel csak "csecsemőgyilkosként" híresült el.
Minden csak üzlet!
Mindennek ellenére az ország a külföldiek számára is gyógyászati fellegvár, olyan terápiás lehetőségek érhetőek el itt, amelyek nyugati országokban még csak kísérleti fázisban vannak. Az egyik legnagyobb kínai biotech cég például már több mint háromezer őssejtterápiás beavatkozást hajtott végre. A eljárásban résztvevő betegek mintegy húsz százaléka érkezett külföldről, akik még így is kevesebbet fizettek (24000 $), mintha otthon igényelték volna ugyanezt a gyógymódot - ha ugyan erre lehetőségük nyílik egyáltalán.
Ahogy ez azonban az előbbi adatból is kitűnik, nem a nyugati páciensek nagy száma motiválja a kutatásokat elsősorban. A kínai lakosság a növekvő életszínvonal miatt kezdi átvenni a fejlett országokra jellemző egészségügyi mutatókat. A legsúlyosabb problémát már nem a járványok, hanem a koszorúér-betegség, a rák, a cukorbetegség és az autóbalesetek megnövekedett száma okozzák. Többek között éppen ezekre nyújthat megoldást az őssejtterápia, amely így nem csekély hazai piaccal számolhat. Ráadásul a kínai társadalom talán még elfogadóbb és "természetesebb" módon viszonyul ehhez az újszerű megoldáshoz, hiszen az ő kulturális hagyományaikban még erősebben jelen van a csodálatos gyógyulások és csodaszerek mítosza.
Próbáljuk élesben!
A bökkenő csak ott van, hogy míg az őssejtterápia bevezetését máshol nagyszámú állatkísérlet előzi meg, Kínában hamar lehetőség nyílik a közvetlen emberi kipróbálásra. Az orvosok jó eredményekről számolnak be, de arról már nem szól a fáma, hogy ugyanannál a betegnél a javulást hány sikertelen próbálkozás előzte meg. Ráadásul a mérőszámokkal is baj van: azt is sikerként könyvelik el, ha a beteg röviddel a műtét után már elégedett az állapotával, és a hosszú távú nyomonkövetés elmarad.
Mindenesetre a kutatók egy része szintén ide vágyik, hisz Kínában rövid idő alatt sokkal látványosabb eredményeket érhetnek el. A kórházak kis száma miatt egy-egy helyen sok beteg gyűlik össze, így a klinikai vizsgálatokhoz szükséges nagyszámú kísérleti alanyt könnyen el lehet érni,a végrehajtás is gyorsabb és olcsóbb. Az ellenőrzés ebben az esetben engedékenynek mondható, az állam egyik keze ugyan látszólag szigorúan szabályozza, a másik viszont minden határon túl ösztönzi a biotechnológiai kutatásokat. A The New Atlantis találó megállapítása szerint: "a totalitárius rendszer, meglepő módon, kifejezetten kedvezhet a tudományos szabadságnak".
Elmondható hát, hogy hiába rendelkezik az ország jó lehetőségekkel a precíz, higgadt klinikai vizsgálatok elvégzéséhez, furcsa módon erre az őssejtterápia területén mégsem került sor eddig. Pedig ha összegezni lehetne az elvégzett beavatkozások tapasztalatait, nemcsak a kínai orvostudomány lépne előre, hanem előremozdíthatná a terápia bevezetését más országokban is. Ha a módszer valóban működik, akkor az eredmények eltitkolása jelentős etikai terhet ró a kínai orvostársadalomra. Mégis, az első szervezett őssejtterápiás klinikai vizsgálat elkezdését csupán erre az évre tűzték ki.
Alkossunk embert!
A keleti és nyugati gyógyszerkutatás közötti különbség leginkább a génterápiás készítmények sorsában mutatkozik. Az USA-ban ebben az évben hozták nyilvánosságra az első génterápiás készítmény hatékonyságáról szóló adatokat, és kértek gyorsított eljárást az FDA-tól (US Food and Drug Administration) az engedélyeztetéshez. Ugyanezt a procedúrát Európában is elindította a gyártó. Bár a kutatás tizennégy éve zajlik, a hatóság szeptemberben mégis megtagadta a forgalombahozatali engedélyt mondván, még nincs tökéletesen készen az eljárás. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy a nyár folyamán egy korábbi alkalmazottja az eredmények manipulálásával vádolta meg a céget a médiában. A visszautasítás azért is fájó pont, mert a terápia a feji és nyaki daganatos megbetegedésekben nyújthatna segítséget, melyekből negyvennégyezer új esetet regisztrálnak évente az USA-ban. És ez abból a szempontból is zavarba ejtő, hogy egy ehhez nagyban hasonlító készítmény már öt éve forgalomban van Kínában.
A nyugati társadalmak óvatosak-e túlságosan is, vagy inkább Kína felelőtlen? Kevesebb lenne az etikai aggály? Az legalábbis biztonyos, hogy kevesebb a rossz tapasztalat, hiszen a félresikerült "kísérletek" nem kapnak akkora publicitást, a másik oldalon viszont óriási a társadalmi igény (az előbb említett betegségcsoportban kétszázötvenezer új megbetegedés évente). Gondolhatnánk továbbá arra is, hogy a közösség előrehaladása érdekében vállalják ezt az óriási kockázatot, vagy talán az élet nem annyira drága, ha egyszer úgyis ekkora a népesség. Ám egyéb okok (is) meghúzódhatnak a háttérben.
Egy kínai kutatóorvosok között végzett felmérés szerint a többség támogatja a szülők házasság előtti kötelező genetikai szűrését, és mutáció esetén a gyermekvállalástól való eltiltást. Már ebből is körvonalazódni látszik egyfajta genetikai ideál létrehozását célzó törekvés, mely az egész társadalomra kihathat. A születendő gyermeknek "jó minőségűnek" kell lennie, hiszen ő lesz az egyetlen. Ennek a törekvésnek az eredménye az is, hogy a fiúk felé eltolódott nemi arány korrigálásához nagyjából ötvenmillió leánygyermek születésére lenne szükség.
Így már érthetőbb, miként lehetséges kiépíteni egy olyan rendszert, amelyben a genetikai identitás éppúgy ellenőrizhető akár államilag is, mint ahogy szükség esetén ízlés szerint befolyásolható, lett légyen szó akár egy életmentő, génterápiás eljárásról vagy éppen a tökéletes gyermek megtervezéséről. A tökéletesség a fontos, és Kína ezen az úton halad előre (tán).
Utolsó kommentek