El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

  • SzitaKötő: gnlszinfolt.blog.hu/2017/10/22/mi_tortenne_ha_nem_tanulnank_meg_kezzel_irni (2017.10.23. 14:31) Írjam pennával?
  • KenceFince: @KenceFince: Az indok persze nem megcsalas miatti kiatkozas ma mar egy hazassagi bontoperben. De ... (2015.10.24. 07:10) Van-e nőgyűlölet Magyarországon?
  • KenceFince: @KenceFince: Elobbiek olyanok, mint a rossz hazassagban elo, kizsakmanyolt ferfiak, akik erzik a ... (2015.10.24. 07:09) Van-e nőgyűlölet Magyarországon?
  • KenceFince: Egy komment a netről, elhatárolódok :) “A no nem azert tartja rabszolgasorban a ferfit es szipoly... (2015.10.24. 07:08) Van-e nőgyűlölet Magyarországon?
  • zelmondo: index.hu/tudomany/2015/09/08/iras_keziras_folyoiras_oktatas/ (2015.09.09. 13:29) Írjam pennával?
  • Utolsó 20

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2008.10.06. 16:55 SzitaKötő

Kína – az egymilliárd fős orvosi laboratórium

Kína nem csak tornacipőt és űrhajót gyárt, hanem gyógyszert is, és a háromból talán a harmadik a legkedvezőtlenebb hír.

A nyugati országok bizalma eddig sem volt korlátlan a kínai termékek iránt, főleg, ha élelmiszerről vagy gyógyszerről volt szó. Gondoljunk csak a hónapok óta tartó heparin-botrányra: tavaly január óta már több mint nyolcvan halálos áldozatot követelt a szennyezett véralvadásgátló készítmény. Nem meglepő módon a hivatalos kínai média viszont lelkesen számol be a sikerekről. Az Állami Élelmiszer- és Gyógyszervizsgálati Hivatal szóvivője szerint a közelmúltban történt földrengés sújtotta területekre érkezett gyógyászati készítmények és eszközök tökéletesen vizsgáztak. A propaganda hatékonyságát azonban némileg csökkenti az utóbbi hetek "sláger témája", a kínai tejpor, mely nemes egyszerűséggel csak "csecsemőgyilkosként" híresült el.

Minden csak üzlet!

Mindennek ellenére az ország a külföldiek számára is gyógyászati fellegvár, olyan terápiás lehetőségek érhetőek el itt, amelyek nyugati országokban még csak kísérleti fázisban vannak. Az egyik legnagyobb kínai biotech cég például már több mint háromezer őssejtterápiás beavatkozást hajtott végre. A eljárásban résztvevő betegek mintegy húsz százaléka érkezett külföldről, akik még így is kevesebbet fizettek (24000 $), mintha otthon igényelték volna ugyanezt a gyógymódot - ha ugyan erre lehetőségük nyílik egyáltalán.

Ahogy ez azonban az előbbi adatból is kitűnik, nem a nyugati páciensek nagy száma motiválja a kutatásokat elsősorban. A kínai lakosság a növekvő életszínvonal miatt kezdi átvenni a fejlett országokra jellemző egészségügyi mutatókat. A legsúlyosabb problémát már nem a járványok, hanem a koszorúér-betegség, a rák, a cukorbetegség és az autóbalesetek megnövekedett száma okozzák. Többek között éppen ezekre nyújthat megoldást az őssejtterápia, amely így nem csekély hazai piaccal számolhat. Ráadásul a kínai társadalom talán még elfogadóbb és "természetesebb" módon viszonyul ehhez az újszerű megoldáshoz, hiszen az ő kulturális hagyományaikban még erősebben jelen van a csodálatos gyógyulások és csodaszerek mítosza.

Próbáljuk élesben!

A bökkenő csak ott van, hogy míg az őssejtterápia bevezetését máshol nagyszámú állatkísérlet előzi meg, Kínában hamar lehetőség nyílik a közvetlen emberi kipróbálásra. Az orvosok jó eredményekről számolnak be, de arról már nem szól a fáma, hogy ugyanannál a betegnél a javulást hány sikertelen próbálkozás előzte meg. Ráadásul a mérőszámokkal is baj van: azt is sikerként könyvelik el, ha a beteg röviddel a műtét után már elégedett az állapotával, és a hosszú távú nyomonkövetés elmarad.

Mindenesetre a kutatók egy része szintén ide vágyik, hisz Kínában rövid idő alatt sokkal látványosabb eredményeket érhetnek el. A kórházak kis száma miatt egy-egy helyen sok beteg gyűlik össze, így a klinikai vizsgálatokhoz szükséges nagyszámú kísérleti alanyt könnyen el lehet érni,a végrehajtás is gyorsabb és olcsóbb. Az ellenőrzés ebben az esetben engedékenynek mondható, az állam egyik keze ugyan látszólag szigorúan szabályozza, a másik viszont minden határon túl ösztönzi a biotechnológiai kutatásokat. A The New Atlantis találó megállapítása szerint: "a totalitárius rendszer, meglepő módon, kifejezetten kedvezhet a tudományos szabadságnak".

Elmondható hát, hogy hiába rendelkezik az ország jó lehetőségekkel a precíz, higgadt klinikai vizsgálatok elvégzéséhez, furcsa módon erre az őssejtterápia területén mégsem került sor eddig. Pedig ha összegezni lehetne az elvégzett beavatkozások tapasztalatait, nemcsak a kínai orvostudomány lépne előre, hanem előremozdíthatná a terápia bevezetését más országokban is. Ha a módszer valóban működik, akkor az eredmények eltitkolása jelentős etikai terhet ró a kínai orvostársadalomra. Mégis, az első szervezett őssejtterápiás klinikai vizsgálat elkezdését csupán erre az évre tűzték ki.

Alkossunk embert!

A keleti és nyugati gyógyszerkutatás közötti különbség leginkább a génterápiás készítmények sorsában mutatkozik. Az USA-ban ebben az évben hozták nyilvánosságra az első génterápiás készítmény hatékonyságáról szóló adatokat, és kértek gyorsított eljárást az FDA-tól (US Food and Drug Administration) az engedélyeztetéshez. Ugyanezt a procedúrát Európában is elindította a gyártó. Bár a kutatás tizennégy éve zajlik, a hatóság szeptemberben mégis megtagadta a forgalombahozatali engedélyt mondván, még nincs tökéletesen készen az eljárás. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy a nyár folyamán egy korábbi alkalmazottja az eredmények manipulálásával vádolta meg a céget a médiában. A visszautasítás azért is fájó pont, mert a terápia a feji és nyaki daganatos megbetegedésekben nyújthatna segítséget, melyekből negyvennégyezer új esetet regisztrálnak évente az USA-ban. És ez abból a szempontból is zavarba ejtő, hogy egy ehhez nagyban hasonlító készítmény már öt éve forgalomban van Kínában.

A nyugati társadalmak óvatosak-e túlságosan is, vagy inkább Kína felelőtlen? Kevesebb lenne az etikai aggály? Az legalábbis biztonyos, hogy kevesebb a rossz tapasztalat, hiszen a félresikerült "kísérletek" nem kapnak akkora publicitást, a másik oldalon viszont óriási a társadalmi igény (az előbb említett betegségcsoportban kétszázötvenezer új megbetegedés évente). Gondolhatnánk továbbá arra is, hogy a közösség előrehaladása érdekében vállalják ezt az óriási kockázatot, vagy talán az élet nem annyira drága, ha egyszer úgyis ekkora a népesség. Ám egyéb okok (is) meghúzódhatnak a háttérben.

Egy kínai kutatóorvosok között végzett felmérés szerint a többség támogatja a szülők házasság előtti kötelező genetikai szűrését, és mutáció esetén a gyermekvállalástól való eltiltást. Már ebből is körvonalazódni látszik egyfajta genetikai ideál létrehozását célzó törekvés, mely az egész társadalomra kihathat. A születendő gyermeknek "jó minőségűnek" kell lennie, hiszen ő lesz az egyetlen. Ennek a törekvésnek az eredménye az is, hogy a fiúk felé eltolódott nemi arány korrigálásához nagyjából ötvenmillió leánygyermek születésére lenne szükség.

Így már érthetőbb, miként lehetséges kiépíteni egy olyan rendszert, amelyben a genetikai identitás éppúgy ellenőrizhető akár államilag is, mint ahogy szükség esetén ízlés szerint befolyásolható, lett légyen szó akár egy életmentő, génterápiás eljárásról vagy éppen a tökéletes gyermek megtervezéséről. A tökéletesség a fontos, és Kína ezen az úton halad előre (tán).

Kapcsolódó anyag:

Etika az őssejtkutatásért

Fele sem igaz


13 komment

Címkék: kína bioetika


A bejegyzés trackback címe:

http://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr71689629

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Cyprián 2008.10.06. 17:00:31

a totális rendszerek általában kedveznek a "tudomány szabadságának" csak kérdés hogy ez jó e valamire.
Érdmese Andrej Szaharov visszaemlékezését elolvasni az általa kifejleszett szovjet hidrogénbomba kipróbálásáról. és hogyan került szembe a rendszerrel ezután.

az öreg Churchill 1940-ben találóan mondta ".ha nem győzünk..új és sötét kor elé nézünk, amely hosszabb és sötétebb lesz minden eddiginél, mert szolgálatába szegődött az elfajzott tudomány"
ma is igaz, sőt!

IS 2008.10.06. 18:48:57

talán annyit, hogy minden mai, mérgezésről szóló tankönyv, határérték, letalitás és egyéb adat sajnálatos módon Mengele doktor munkájának eredménye. másképp fingunk se lenne róla.

Cyprián 2008.10.06. 19:04:32

persze, nyilván, mert addig ugye senki sem halt meg semmilyen mérgezésben, nem voltak és nincsenek állatmodellek, bakteriális mutagenezis-modellek, valamint Mengele bizonyára letesztelte pl. a benzodiazepinek, a klasszikus és atípusos neuroleptikumok, MR kontrasztanyagok nagy családját , és szinte az összes ma használt mezőgazdasági peszticidet, antidiabetikumot, antihipertenzív szert, na meg persze az összes antibiotikumot , hogy egy csomó egyéb anyagról ne is beszéljek.
Igaz hogy ezeket évekkel-évtizedekkel később fejlesztették ki, de hát sebaj.

JulWCZar 2008.10.06. 19:13:37

Ha jól tudom a nácik kísérleti eredményeit a kis légnyomás vs emberi szervezetről felhasználták/használják mind a mai napig. Nyilván nem jelentkezett senki önként hogy leteszteljék.

De ezen kívül mindent amit a nácik az extrém körülményekbe kerülő emberi szervezetről gyűjtöttek azt is. Mengele persze beteg volt, és elég áltudományos dolgok miatt kegyetlenkedett, de egyik nagyhatalom sem bánta késöbb hogy pontos infókat tudnak pl.: a hypothermiáról. (Nem tudom ez utóbbit ő felügyelte-e).

JulWCZar 2008.10.06. 19:14:52

"Nyilván nem jelentkezett senki önként hogy leteszteljék."

Úgy értem a hidegháború/űrverseny alatt, csak azért mert a nácik infója büdös.

Idet 2008.10.06. 19:19:30

Más dolgokban sem nagyon aggodalmaskodnak.
Csodálatos kultúra (volt), de nagyon más, mint a mienk.
Másrészt, fenemód képmutatóak a nyugati társadalmak is, emberi jogok és egyebek tekintetében. Most hirtelen csak a guantánamói fogolykínzások és a CIA egyéb finomságai jutnak az eszembe. Ők egyenlőbbek.

Cypriánus 2008.10.06. 19:28:34

Már régóta gondoltam, amikor valakik dícsérték Mengele eredményeit , hogy minden Mengele-fannek ajánlom, jelentkezzen önkéntesnek hasonló szellemű kísérletekbe alanynak.
Magam pl. a " kommentíró viselkedése a mikrohullámű sütőben " c. anyagot készítem, hiszen Mengele mester ezt még-értehtően- nem csinálhatta meg. Bárki önként jelentkezhet, törülközőt, és frissitőket adunk. Díjazás van, de -sajátos módon-még senki sem folyamodott érte.

Mattheo Guilleaume 2008.10.06. 21:01:42

"Másrészt, fenemód képmutatóak a nyugati társadalmak is, emberi jogok és egyebek tekintetében."

De itt nem fontos, hogy mi legalább képmutatóak vagyunk?

Kalibán 2008.10.07. 08:12:37

Azért asszem van olyan ország, ahol a náci orvosik kísérletek eredményeit nem szabad felhasználni....(kérdés persze, hogy ez technikailag kivitelezhető-e.)

Kínára visszatérve: szerintem már a lánygyerekek tömeges abortálása is bőven félelmetes...

szitak 2008.10.07. 10:23:45

Nem hiszem, hogy Mengele lenne a legjobb összehasonlítási alap, mert az ő betegei nem voltak betegek, nem önkéntesek voltak (nem volt autonómiájuk), nem fizettek az ellátásért a szó hagyományos értelmében. Nem hitegették őket csalfa reményekkel. Ők a háború áldozatai voltak.
A mai orvosi ellátásban nem lehetnének áldozatok, amíg hippokratészi alapokon dolgozunk, legalábbis nyugaton.
A kínaiakkal az a baj, ahogy azt írtam is, hogy még csak nem is dokumentálják a hazárdírozást, bár ez lehet, hogy az ő jól felfogott érdekük.

Mattheo Guilleaume 2008.10.07. 17:57:48

"Ők a háború áldozatai voltak."

Ne haragudj Szitakötő, nem beszólni akarok, de Mengele kísérletei PER DEFINITIONEM nem hasonlíthatók össze akármilyen normálisnak mondható orvosi kísérlettel, így ez a felsorolás nekem egy picit furán hat. Plusz ez az "Ők a háború áldozata voltak" összegzés eléggé eufemisztikus megfogalmazása a valóságnak...

szitak 2008.10.07. 18:09:21

"Nem hiszem, hogy Mengele lenne a legjobb összehasonlítási alap."

Plusz egyetértek, csak azt akartam jelezni, hogy ami bármelyik háborúban az áldozatokkal történik, az érthetetlen és értelmetlen, bár ezen még vitázhatnak az előző hozzászólók.

Alister · http://lemuria.blog.hu/ 2008.10.12. 13:57:18

"Ó, szép új világ, amelyben ilyen nép van!" írta annak idején Shakespeare, és aztán Huxley innen emelte ki regénye címét. Madách meg az írta: "Az ember ezt, ha egykor ellesi, Vegykonyhájában szintén megteszi." Most meg ilyeneket olvashatunk...

Ja, és mielőtt megkérdezné valaki: az, hogy paranoiás vagy, még nem jelenti, hogy nem üldöznek...