El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

  • SzitaKötő: gnlszinfolt.blog.hu/2017/10/22/mi_tortenne_ha_nem_tanulnank_meg_kezzel_irni (2017.10.23. 14:31) Írjam pennával?
  • KenceFince: @KenceFince: Az indok persze nem megcsalas miatti kiatkozas ma mar egy hazassagi bontoperben. De ... (2015.10.24. 07:10) Van-e nőgyűlölet Magyarországon?
  • KenceFince: @KenceFince: Elobbiek olyanok, mint a rossz hazassagban elo, kizsakmanyolt ferfiak, akik erzik a ... (2015.10.24. 07:09) Van-e nőgyűlölet Magyarországon?
  • KenceFince: Egy komment a netről, elhatárolódok :) “A no nem azert tartja rabszolgasorban a ferfit es szipoly... (2015.10.24. 07:08) Van-e nőgyűlölet Magyarországon?
  • zelmondo: index.hu/tudomany/2015/09/08/iras_keziras_folyoiras_oktatas/ (2015.09.09. 13:29) Írjam pennával?
  • Utolsó 20

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2006.08.31. 15:10 Éhezőművész

Csövesek, Demszkyék, Alkotmány

 Tegnap a hetes buszon gyanútlanul ráültem egy - előzőleg egy hajléktalan által összevizelt - ülésre. Ezen élménytől ihletve meg is néztem a két főpolgármester-jelölt honlapját, mit ígérnek a hajléktalanokkal kapcsolatban.

A szemüvegbarát jelölt oldalán semmit sem találtam, a kevésbé szemüvegbarátén pedig azt a sokatmondó és konkrét mondatot, hogy "segítsünk emberi megoldásokkal, de eredményes módon a hajléktalanok mindennapjain".

Persze az interjúkból és a hírekből azért csurran-csöppen némi információ. Mindkét jelölt azt ígéri, hogy lesz szállás, étel és egészségügyi ellátás is - tehát nagyjából mindent. Tarlós még bónuszként meglebegtette, hogy meg lehetne tiltani, hogy a hajléktalanok a főváros legfrekventáltabb pontjain "riadalmat keltsenek", Demszky szerint viszont ez nem annyira jó ötlet.

Az elmúlt pár évben viszont sokkal szellemesebb ötletek születtek. Az előző szociális miniszter bedobta, hogy falvakba költöztessék őket (ami talán nem is bizonyult olyan tragikus ötletnek, mint ahogy hangzik). Az MDF is a probléma elegáns mobilizálását pártolta, amikor kitiltotta volna a koldusokat a belvárosból. (A javaslat kishíján a Világökörség része is lett, mivel pénzbírságot is terveztek: a sima koldulásért ötvenezer, a leszólításért akár százötvenezer forintnyi büntetés is járt volna a nincsteleneknek.) Szintén kreatív megoldás volt a metróülések kiiktatása az új metróállomásokon ("Ez része a hajléktalanok betelepülése elleni szelíd küzdelemnek" - Aba Botond, BKV).

 Persze politikai marketinges szempontból érthető, hogy miért nem történik semmi. Ami izgalmasabb, az megint csak az emberi méltóság fogalma. Nálunk - az Alkotmánybíróság szerint - "az ember szociális biztonsághoz való jogából nem vezethető le az állampolgárok hajlékhoz való joga", máshol viszont igen. Ezekben az országokban ezért az állam preventíven lép fel: már a lakás elvesztését is megpróbálja megakadályozni - ez nyilván sokba kerül, de hát ha egyszer muszáj neki. Magyarországon viszont az államnak csupán szállást kell biztosítania. (A hajléktalanszálló mellesleg - azt mondják - nem igazán az a hely, ahol az emberi méltóság megőrízhető. Sokan ezért inkább az önállóságot választják. Statisztikák szerint a hajléktanszállóban élők és az oda be nem költözők egészségi helyzete nem is különbözik jelentősen.)

A képlet tehát egyszerű. Vannak szállóink, amiből kevés van, és nem sokat érnek. Az állam az Alkotmány szerint nem köteles minőségileg többet produkálni, marketinges szempontból pedig túl kevés hajléktalan szerepel a választói névjegyzékben. (Némi reménysugarat a vizeletes buszülésre telepedők protestszavazatai azért jelenthetnek.)

1 komment

Címkék: budapest demszky társadalom szegénység haza periféria


A bejegyzés trackback címe:

https://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr100147923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bolya Irén 2007.11.22. 11:55:23

Tisztelettel. Nekem csak annyi lenne a hozzá szólásom hogy ha az ember nem fogyaszt alkoholt nem züllik el,akkor az alapvető emberi értékeit nem veszitheti el.Ezt saját bőrömön tapasztalom,ugyanis én ugy váltam hajlékltalanszálló lakóvá,hogy elveszitettem a munkámat s utána az albérletemet sem tudttam fizetni,s nem azért mert nem akartam egyszerűen megtörtént.Viszont megismertem a barátomat akivel együtt vagyunk már január óta mióta a hajléktalanszállon megismerkedttünk,viszont a legnagyobb problémánk az hogy egyik szálló sem fogadja el azt a tényt hogy vannak emberek akik együtt szeretnének lenni legalább egy szobában.Az is lehet hogy nem rendelkezünk elég információval.Higgyék el nem minden hajléktalan elvetemült züllött ember,sokan vannak olyanok akik küzdenek azért hogy jobbá tegyék az életüket,de gazdagok és szépek már nem akarnak lenni mert tudják hogy a legnagyobb szépség abban rejlik ha az ember túl tudja élni a legnagyobb nyomorúságot a szeretet által.Az én legnagyobb vágyam hogy a barátommal együtt lehessek együtt élhessünk még ha egy pici házban is de együtt.Foglalkozásunkat nézve én vendéglátos vagyok Ő pedig vizvezeték szerelő. Hobbyként én festegetni rajzolni szeretek,ő pedig a fafaragással szeretne foglalkozni.Hát ennyit szerettem volna el mondani magunkról hogy tudják az emberek hogy nem minden hajléktalan sorolható egybe viszont a szenvedés egyforma.Tisztelettel. Bolya Irén