El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

  • SzitaKötő: gnlszinfolt.blog.hu/2017/10/22/mi_tortenne_ha_nem_tanulnank_meg_kezzel_irni (2017.10.23. 14:31) Írjam pennával?
  • KenceFince: @KenceFince: Az indok persze nem megcsalas miatti kiatkozas ma mar egy hazassagi bontoperben. De ... (2015.10.24. 07:10) Van-e nőgyűlölet Magyarországon?
  • KenceFince: @KenceFince: Elobbiek olyanok, mint a rossz hazassagban elo, kizsakmanyolt ferfiak, akik erzik a ... (2015.10.24. 07:09) Van-e nőgyűlölet Magyarországon?
  • KenceFince: Egy komment a netről, elhatárolódok :) “A no nem azert tartja rabszolgasorban a ferfit es szipoly... (2015.10.24. 07:08) Van-e nőgyűlölet Magyarországon?
  • zelmondo: index.hu/tudomany/2015/09/08/iras_keziras_folyoiras_oktatas/ (2015.09.09. 13:29) Írjam pennával?
  • Utolsó 20

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2010.10.14. 10:10 SzitaKötő

„Az magyar nípnek”

Már javában tart a Reformáció hónapja egy olyan évben, amikor a Károli-féle bibliafordítás éppen 420 éves. De vannak, akik nem elégednek meg ennyivel: a Magyar Evangélikus Egyház már a reformáció 500. évfordulójának megünneplésére készül. A megemlékezésekhez méltóképp hozzájárul az is, hogy eközben a háttérben lázas munka folyik, hogy elkészüljön az „új protestáns Biblia” következő revíziója. Nem mondhatjuk, hogy lemaradásban lennénk, hiszen 1990-ben volt legutóbb ilyen, de azóta új kommunikációs csatornák is rendelkezésre állnak, és ezt ki is használják az illetékesek.

„Azki zsidóúl és görögűl…”

A hagyomány szerint időszámításunk előtt 250 körül 70 zsidó tudós ült le egymástól elszigetelten az egyiptomi Pharosz szigetén, hogy elkészítse a mai Ószövetség görög fordítását, és munkájuk gyümölcse 70 hajszálpontosan megegyező „változat” volt.

Ma már nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen a kulturális környezet nemcsak a térbeli, hanem az időbeli távolság miatt is igen eltérő. A Postdamer Kirche hetvenes évekbeli tudósítása szerint ennek ellenére addigra már több mint 1500 nyelvre lefordították a Bibliának legalább egy könyvét. Ehhez képest ma ez a szám 2500 körül mozog, hála a Wycliffe-hez hasonló szervezetek és önkéntesek áldozatos munkájának, de még ez is csak az út fele, még 353 millió ember nem fér hozzá egyetlen bibliai könyvhöz sem a saját anyanyelvén.

„…szól néked az itt magyarul…”

A wikipédia ezzel kapcsolatban arról tudósít minket, hogy már a reformáció előtt is számtalan próbálkozás volt a Biblia egyes részeinek magyar nyelvre való átültetésére, a legismertebbé mégis Károli Gáspár „Vizsolyi Bibliája” vált. 

Bár a régi vicc is azt állítja: „ha Pál apostolnak jó volt a Károli-fordítás, akkor nekünk is”, a huszadik században mégis szükségessé vált egy teljesen új fordítás megjelentetése. D. Káldy Zoltán evangélikus püspök így nyilatkozott erről 1975-ben:

Szívünket és torkunkat szorongatja ez a történelmi pillanat. Kevés nemzedék élhet át olyan órát, mint mi most. Évtizedek egyik legnagyszerűbb eseménye ez. Az új magyar biblia bizonyságtétel, életünk és szolgálatunk fundamentuma.

Abban az időben csak lelkészeknek adatott meg az a lehetőség, hogy a kiadás előkészítésében is részt vegyenek, és véleményezzék az elkészült szövegeket. Ennek ellenére nem nevezhető sikertelennek a vállalkozás, hiszen az első évben a Szentírás 34000 példányban kelt el, és ebből 5000 új fordítású volt egy olyan országban, ahol „a templomba járás továbbra sem volt a haladó szocialista embertípus ismertetőjele” (A Magyarországi Református Egyház története).

Ma már egészen mások a körülmények, és nemcsak politikai szempontból. Az új bibliafordítások készítői nagyobb nyitottsággal kezelik az olvasói véleményeket, sőt, teljesen bevonják a publikumot a munkába. A Magyar Bibliatársulat 2005 és 2008 között várta az észrevételeket az eddig használt szövegekkel kapcsolatban egy online szerkesztőrendszeren keresztül. Ebben az évben pedig többen is kézbe vehették egy ó- és egy újszövetségi könyv próbakiadását, amelyek természetesen az interneten keresztül is elérhetőek és véleményezhetőek.

„Itt vagyon az tudomány…”

Nem hagyhatjuk ki a modernkori fordítások sorából az egyik legfrissebbet, az „Egyszerű Újszövetséget” sem (2003), amely megjelenése óta igen nagy népszerűségnek örvend, a modernség jegyében pedig hangzó formában is letölthető. (Mégsem teljesen újszerű, hiszen a 2-4. században készült szír fordítás is ugyanezt a nevet (Pesitta) viselte.) A sikerre való tekintettel szinte azonnal elkezdték az Ószövetség hasonló feldolgozását, és hat év munka után az anyag 75 százaléka van nyomdakész állapotban. A szerkesztők itt más formát választottak a szélesebb publikum bevonására: önkéntes csoportokat kerestek, akik önmagukon tesztelnék le, mennyire elfogadhatóak a szövegek a számukra, meglepően jól meghatározott keretek között (egy-egy csoport csak egy-egy szakaszt kapott meg).

A Hit Gyülekezete más utat választott: az elkészülés sorrendjében és ütemében, szinte fejezetről fejezetre hozta/hozza nyilvánosságra a fordításokat, mind nyomtatott, mind elektronikus formában

„Minden nípnek az ű nyelvín…”

De még tovább mehetünk. A technika segítségével már nemcsak az oldható meg, hogy párhuzamosan olvassunk a tucatnál is több fordítás közül kettőt, így összehasonlítva az egyes verseket, hanem gyakorlatilag arra is lehetőség van, hogy egy személyre szabott bibliafordítást állítsunk össze, szakaszonként válogatva a különböző változatokból. Egy másik Bibliakezelő oldal egyenesen ezzel a kijelentéssel nyit: „Most már nem csak a profi nyelvtudósok kiváltsága a Biblia mély tanulmányozása...”

A mély tanulmányozással még nem is lenne gond, de elkerülhetetlenné válik a kérdés, hogy vajon a Bibliafordítással mi a helyzet… Mennyire kell, hogy egy laikus beleszóljon ebbe a folyamatba? Illetve egy tudós mennyire köteles ezeket a véleményeket figyelembe venni egy ilyen horderejű munkánál? Előre viszi-e az információs társadalom nyújtotta demokrácia a munkát, vagy inkább csak parttalan vitákat indít el?

A válaszokra még biztosan várni kell, de a legújabb Biblia-fordításokra már nem sokat: az egyszerű Újszövetség még idén megjelenhet, és az újfordítású Biblia legújabb revideált változata is belátható időn belül a polcokra kerül majd.

 


16 komment

Címkék: történelem biblia


A bejegyzés trackback címe:

https://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr252370645

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tralfamador 2010.10.14. 10:59:27

Kíváncsi leszek erre az új Biblia fordításra - amiről egyébként még nem hallottam. Különösen arra, hogy lesz-e változás azoknál a kifejezéseknél, amire pl a görög eredeti több szót használ, magyarban pedig elintézték eggyel...

Intizar 2010.10.14. 23:08:17

Nekem biz Károli az igazi Biblia. Pedig katolikus vagyok.

Martian (törölt) 2010.10.15. 00:13:58

Egy dolog a Bibliát fordítani és megint más a korabeli zsinatokon (pl. niceai) összeeszkábált teológiát revízió alá venni...

Mikrobi 2010.10.15. 08:37:51

@Intizar: pedig jobban tennéd, ha katolikus fordítást olvasnál. A Károliból hiányzik egy csomó könyv, a nyelvezete avítt, a fordítás a református teológia hangsúlyai szerint készült és nem tartalmaz magyarázatokat. Anélkül pedig igen meredek olvasni a Szentírást, kivéve persze, ha a Biblikus Intézetben doktoráltál, vagy Szent Jeromosnak hívnak.

Dr Zsírvágó 2010.10.15. 09:21:29

@Mikrobi: szerintem a katolikus bibliát se olvasd, mert 397-ben a Kárthágói Zsinaton 30 evangéliumból 26-ot töröltek, mert az egyháznak nem tetszett... És miért kéne elhinni olyan emberek magyarázatait, akik az igazság 87%-át letagadják? Ha a Biblia isteni eredetű, akkor szerintem aki tisztaszívvel olvassa Isten szavait, annak nincs szüksége más gyarló ember magyarázatára.

Mikrobi 2010.10.15. 11:43:54

@Dr Zsírvágó: jól mondod, az Egyháznak nem tetszett:-) A Szentírás nem az égből pottyant, hanem emberek írták és a Szentírás könyveinek jegyzékét az Egyház határozza meg, nem Jóska meg Pista. A karthágói zsinat megnézte, hogy melyik írást tartotta az Egyház kezdettől fogva sugalmazottnak és azokat tartotta meg. Vagy szerinted a gnosztikus Tamás-evangélium az igazságot közvetíti?

Intizar 2010.10.15. 18:45:53

@Mikrobi: Lelkem, nem "a Károliból hiányzik", hanem az a protestáns kánon. Amely egyenlő a héber kánonnal. Mivel katolikuson kívül hebraista is vagyok (olyan, amilyen), azért ezt szeretem. Ha pedig az apokrif avagy vitatott könyveket akarom olvasni, akkor másik Bibliát veszek elő. A nyelvezete avítt? Középkori nyelv. Pont az a szép benne. Ennyi erővel Arany János ciki, mert nem cool.

Intizar 2010.10.15. 18:46:43

Bocs, nem "ciki", az egy avítt kifejezés. Tehát: gáz.

infaustus · http://infaustus.wordpress.com 2010.10.20. 22:04:57

"...a Szentírás könyveinek jegyzékét az Egyház határozza meg, nem Jóska meg Pista." (Mikrobi)

Ez még véletlenül sem igaz. Az Egyház nem HATÁROZTA MEG a Biblia könyveinek jegyzékét. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a keresztények FELISMERTÉK, melyek azok a könyvek, amelyek a kánonba tartoznak. A kettő nem ugyanaz. Persze értem, hogy katolikus háttered miatt te erről más hitoktatást kaptál.

"...és nem tartalmaz magyarázatokat. Anélkül pedig igen meredek olvasni a Szentírást..."

Ettől a mondatodtól még a hideg is futkos a hátamon. Ezt komolyan gondolod? Legutóbb Charles T. Russell tollából olvastam ehhez hasonlót, és ezért alapított egy szektát. De hogy keresztények meredeknek tartsák a Biblia önálló olvasását, az borzasztó. Annak van szüksége magyarázatra, aki lelkileg kiskorú, aki függőségben él a lelkésze, vezetője, teológusai stb. nézeteitől. De ez nem egészséges állapot, legalábbis Pál apostol nem tartotta annak. Mikor nőnek már fel a keresztények végre, hogy ne írjanak ezekhez hasonló sületlenségeket? (Már elnézést, na de...)

Sola Scriptura · http://www.psalmus.net 2010.10.26. 20:57:29

A Károli-biblia utolsó nyelvi revíziója tudtommal 1908-as, tehát nem középkori az a nyelvezet, hanem XX. század eleji. Ettől függetlenül tény, hogy régiesnek hat így 2010-ben.

Intizar 2010.10.27. 01:20:34

@Sola Scriptura: Nos, fönntartanám, hogy ami a mi henye fülünknek egyformán "régimódi" szöveg, az még azért sokféle lehet. Bizonyos, hogy a középkorból származó Károli-szöveget 08-ban ha modernizálták is egy kicsit, nem írták át egészen "modernre", már csak azért sem, mert az ellenkezett volna a kegyeletről alkotott korabeli elképzelésekkel. Bizonyítékképen két kurta idézet:
Pár "kortárs" szó 1908-ból, a Nyugatból:
"Mikor először Budapestre kerültem, nagy diák voltam már és jelesem volt a fizikából. Tudtam, micsoda szerkezet hajtja azt a lóvasutat, amely előtt akkoriban már nem volt ló."

Na és most pár szó az én 1920-ban kiadott Károli-Bibliámból:
"És lakozék Júda és Izráel bátorsággal, kiki mind az ő szőlőtője és fügefája alatt, Dántól fogva Bersebáig, Salamonnak minden idejében."
Képzelheti-e bárki, hogy ez a két szöveg egy nyelvállapotból, egy nyelvtörténeti korszakból származik?

Sola Scriptura · http://www.psalmus.net 2010.10.27. 15:47:00

@Intizar: való igaz, hogy az 1908-as nagy revízió során cél volt, hogy az eredeti nyelvezetből az érthetőség fenntartása mellett minél több megmaradjon. Ez hellyel-közzel sikerült is (az azért mégsem maradhatott, hogy pl. "Istennec O es Wy Testamentumanac Prophetac es Apostoloc által megíratott szent könyvei"). Nem vagyok nyelvész, de jobban megnézve nekem a revideált változat nyelvezete leginkább a reformkori nyelvezetre hasonlít (ha összehasonlítjuk nagy református költőnk, Kölcsey Parainesis-ével, szembeszökő a hasonlóság). Amit fenntartasz (hogy ti. a fülünknek egyaránt régimódi szöveg sokféle lehet) pedig teljesen igaz, és szépen árnyalja azt a kijelentést is, mely szerint a Károli nyelvezete avitt volna.

Sola Scriptura · http://www.psalmus.net 2010.10.27. 15:54:05

@Mikrobi: Az, hogy a Károli fordítás a református teológiának alárendeltetett volna, könnyedén cáfolható például a Jn 2,4 fordítási változatok összevetésével, ahol éppen a katolikus változat tér el az összes többitől, és ... khm ... a valóságtól is. Úgyhogy az ilyen kijelentésekkel jobb, ha vigyázol.

Nem hiányzik abból egy könyv sem, hanem az eredeti héber kánont tartalmazza az Ótestamentumból. A katolikus egyház ehhez tette hozzá a IV. században a deuterokanonikus könyveket, melyeket a protestánsok - átvéve a héber kánont - a mai napig apokrifnek tartanak.

Magyarázatos verziói pedig tudtommal vannak, bár kétségtelen, hogy a protestáns bibliakutatás irodalombeli gazdagsága nagyrészt feleslegessé teszi őket. Arról nem is beszélve, hogy a reformátusoknak nincs olyan "hivatalos" írásmagyaráézatuk, mint a Róm.Kat. egyháznak, hanem valljuk a mai napig, hogy aki minket a Szentírásból az általunk tudottnál jobbra tanít, annak köszönetünk kifejezése mellett készséggel engedünk. No, ez az, ami még nem sikerült a Róm.Kat. egyháznak...

LejoBaci(R) 2010.10.28. 12:41:39

@Tralfamador: Tudod, egy igazán jó fordítás nem szóról szóra, hanem kifejezésről kifejezésre fordít. Nem arra megy rá, hogy minden szót pontosan, tükörben lenyomjon, hanem arra, hogy aki olvassa, az pontosan megértse, és, a lehetőségek keretein belül ÚGY értse a szöveget, ahogy az az író szándéka volt.

Jó példa erre az angol "it's raining cats and dogs" kifejezés. Teljesen hibás fordítás lenne azt mondani, hogy "kutyákat és macskákat esik az eső", vagy akár az is, hogy "kutyák és macskák potyognak az égből". Én azt mondanám, "szörnyen zuhog." Az eredeti mondathoz semmi köze, a szavak száma sem egyezik meg, mégis ez a helyes fordítás.

Minden tiszteletem pl. a Csiha és Vida féle fordításoké, de a mai köznyelvben semmi értelme nincs az olyan kifejezéseket, mint a "hústest", és ehhez hasonló. Csak azért, mert pontosan ugyanannyi szót használtam, mint az eredeti szöveg, vagy minden szót a legpontosabban adtam vissza, nem lesz jó a fordítás - a legtöbb esetben épp ellenkezőleg.