El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2010.11.23. 10:00 Amondo

Egyetemi autonómia vs. állami szabályozás

Az utóbbi hetekben több Pokorni-Hoffmann interjút végigolvastam, -hallgattam. Nem tudom szerencsés-e ez a nyilvános vita, de én élvezem. Néha egész okosakat mondanak. (Szerintem főleg a Pokorni, de ez már ízlés kérdése.)

Viszont most az oktatási törvénytervezet vitaanyagának néhány olyan pontjához szeretnék hozzászólni, melyekről, tudomásom szerint legalábbis, még nem esett szó ebben a vitában. A következő tervekre gondolok:

1. Egyetemi oktató, legalábbis hosszú távon, csak az lehet, akinek van PhD-je.

2. Egyetemi docens, ill. professzor csak az lehet, aki képes legalább egy idegen nyelven tanítani.

3. Az egyetemi docensi kinevezéshez minimum 15 év oktatási-szakmai tapasztalat kell majd.

4. Az egyetemi tanárokat a köztársasági elnök nevezi ki, a főiskolai tanárt a miniszterelnök, a docenseket a miniszter.

Értem én a rációt ezek mögött. Nyilván a minőséget akarják garantálni, legalábbis az első három pont esetében. A negyedik, ami részben már most is így van, talán még a tanárok presztízsét is védi majd a törvényalkotó szándéka szerint. Szóval valahol szép dolog, hogy ilyen szigorú feltételeket szab az állam. Viszont a saját tapasztalatom mégiscsak elbizonytalanít. Per pillanat Angliában élek, itt két, elég nagy és elismert egyetem belső életére is van némi rálátásom, mindkettő több száz hellyel előrébb szerepel a nemzetközi egyetem-rangsorokban, mint a legjobb magyar egyetemek. Nos hát, ebben a hiper-szuper angol felsőoktatásban például vannak professzorok (horribile dictu), akiknek nincs PhD-je. Vagy eszembe jut az az egyik legnagyobb magyar egyetemen oktató srác, aki történetesen az egyetem egyik legrátermettebb tanára (és ezt a tapasztaltabb tanártársai is mondják). Sajnos azonban, bár okos, érti a tudományát, és mint tanár egészen zseniális, PhD-je nincs, és per pillanat úgy néz ki hogy nem is lesz, mert amilyen tehetséges bizonyos területeken, olyan tehetetlen más területeken, amik viszont kellenének egy PhD-hez. Nyilván nem lenne jó, ha egy egyetemen csupa okos, zseniálisan oktató, de élvonalbeli kuatatásra alkalmatlan tanár lenne. De nem lenne hasznos, hogy ha csak korlátozott keretek között is, az ilyeneknek is lenne hely? Az ő tanítványaik mégiscsak jobban fogják tudni a fizikát/kémiát/irodalmat, mint annak a világhírű professzornak a tanítványai, aki egy pedagógiai csőd.

Ezeket az embereket mind-mind ki kell majd rúgni, vagy, mivel hasznosak az egyetem számára, csalással, különböző kiskapukon keresztül kell majd megtartani.

Vagy például vegyük azt a képzeletbeli tanárt, akinek, szegénynek, borzasztó rosszak a beszélt nyelvi képességei. Megtanult annyira angolul és németül, hogy a szakirodalmat el tudja olvasni, franciául is pötyög kicsit, nemzetközi konferenciákon is sikerrel keresztülbotladozik, de igazi tudományos párbeszédre, oktatásra, soha nem lenne képes idegen nyelven – de ez nem is baj, mert ezt nem követeli meg a szakterülete, abban pedig hazánk egyik legkimagaslóbb tudósa. 

Vagy mi van azzal a fiatal kutatóval, akinek csak 8 éves „oktatási-szakmai tapasztalata” van, de történetesen szuperzseni, az emberekkel is nagyon jól bánik, és bár egyáltalán nem érdekli az egyetemi rang-kórság, mert inkább a kvantummechanika köti le, de mégiscsak az lenne a legjobb, ha belőle lenne a docens és nem a tapasztaltabb, de tehetségtelenebb kollégából.

Itt Angliában ez kb. úgy van, hogy minden egyetem azt csinál ezen a téren, amit akar. Ha csupa analfabétával akarja feltölteni a tanári karát, akkor úgy tesz. Viszont akkor, idővel, a munkáltatók rájönnek majd, hogy akik azon az egyetemen tanultak, azok semmit sem tudnak, és így nem fogják őket alkalmazni, az egyetem diplomája elértéktelenedik, a diákok egyre kevésbé jelentkeznek oda, végül be kell zárni. Magyarul a piac kényszeríti rá az egyetemeket, hogy a lehető legjobb tanárokat alkalmazzák. Ezek a lehető legjobb tanárok általában tényleg azok, akiknek van PhD-je és akik több nyelven beszélnek. Általában. De nem mindig. (Természetesen itt, Angliában sem indíthat akárki jöttment egyetemet. Egy egyetem indításához jól jön, ha sok a PhD-vel rendelkező oktató. De ha egy egyetem már elindult, akkor elvileg tényleg indíthat bármilyen szakot analfabéta tanárokkal – de nem teszi, mert nem éri meg neki. Ha valaki el szeretne mélyedni az angol egyetem-indítás csínjában-bínjában, ill. utána szeretne járni az angliai felsőoktatási minőségbiztosításnak, az kezdje a Quality Assurance Agency for Higher Education honlapjával)

A szabályozásra való törekvés, még ha nekem kicsit naív elképzelésnek is tűnik, bizonyos fokig érthető. Az olyan szabályok, mint hogy „mindenkinek legyen PhD-je”, meg „15 év szakmai tapasztalat kell” stb. azt az érzést keltik, hogy megteremtettük a minőség garanciáját. Pedig dehogy! Ez a szabályozás nagyon jó az átlagos helyzetek kezelésére – de a szokatlan helyzetekben, mint minden szabályozás, öl, butít és nyomorba dönt. Természetesen ettől még az élet sok területén szükség van szabályokra, de talán a szabad gondolkozás fellegvárainak, az egyetemeknek az esetében nem így, hanem pont az autonómia erősítésével és a szabad verseny bátorításával kellene inkább próbálkozni.

Persze a magyar helyzet más, mint az angol, tudom én azt jól. Egy ilyen kis országban nincs minden területen verseny (bár talán az európai uniós verseny egyre inkább érezhető lesz), és ott a semminél jobb az állami kontroll. De talán túlzás, és hosszú távon káros ezt rákényszeríteni az összes egyetemre.


52 komment

Címkék: oktatás politika egyetem társadalom


A bejegyzés trackback címe:

https://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr182465739

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Satrafa 2010.11.23. 22:05:00

Miért jobb a semminél az állami kontroll? Amit ráadásul az állam maga is felsőoktatási szereplőkkel végeztet. A magyar helyzet annyiban más, mint az angol, hogy az oktatók idejük egy részében legalább nem a hülye szabályok kikerülésével foglalkoznak - időnként összekacsintva az azok betartásáért felelősökkel.

haribodog 2010.11.23. 22:27:42

Valóban, nem kell phd és idegennyelv-tudás ahhoz, hogy valaki jó tanár lehessen. De tanársegéd még most is lehetsz phd nélkül, sőt a törvény szerint még adjunktus is akár életed végéig. Más kérdés, hogy a jobb egyetemek előírják a phd-t az adjunktussághoz, és a habilitációt az adjunktusi pályán 10 éven belül. Ennek az oka, hogy az egyetem nem főiskola, vagy középiskola, ahogy egy rögzített tudást adnak tovább, hanem egy kutatási intézmény. Ehhez pedig kell a nyelvtudás és phd, mert ha publikálsz, van phd-d, és viszont.
Azok az egyetemek, amelyekről mintaképp beszélsz, nem azért vannak ranglista elején, mert csupa tehetséges pedagógus dolgozik ott, hanem mert olyan kutatóik vannak, akik sokat publikálnak, az egyetem projektekkel sok pénzt szerez, és akad néhány Nobel-díjas is.
Az üzenet végével egyetértek: az újabb és újabb adminisztratív szabályok helyett a jóhiszeműség feltételézése, plusz egy nagy kalap pénz jót tenne a magyar felsőoktatásnak. De épp a phd számonkérésével nincs baj.

bunkó · http://bunko.blog.hu 2010.11.23. 22:36:41

Van egy ismerősöm, aki informatikai zseni. Ezer nyelven programoz, fából farag egyedi hardvert és ha a probléma megoldásához szükséges, egyedi operációs rendszert ír.
De mivel a matematikát már kiskorában korában meggyűlölte, még egy egy ismeretlenes egyenletet se nagyon tud megoldani.
Szerintetek el tudná végezni az egyetemet? Matektudás nélkül soha az életben. Fel sem vennék egy egyetemre.
Bankok és állami intézmények Illegálisan, trükközve fizetnek neki alkalmanként , mert PAPÍROK nélkül nem lehet dolgoztatni-alkalmazni egy ilyen embert, legfeljebb takarítóként.
Egyetemi oktató lehetne, de egyetemista soha. Illetve a jelek szerint már az sem.
Hiába, a jövő azoké, akik válogatás nélkül szorgalmasan bemagolnak bármit, amit eléjük tesznek...

hower 2010.11.23. 22:54:08

A posztolónak: igazad van. A túlszabályozás megöli a kreativitást. De nincs min csodálkozni. A mostani kurzus pokoli káoszt szimatol mindenben, amit nem lehet valamilyen bugyuta szabállyal leírni. Most ez van; ha jönnek mások, majd megváltoztatják ezt is.

nemacsuka · http://nemacsuka.blog.hu 2010.11.23. 22:54:33

Nehez kerdes. Ertem a kritikat, hogy a 15 eves gyakorlat nem feltetlenul garancia, viszont maskor akadaly lehet egy kiemelkedo figura batoritasahoz. Igen, nehany ismeros van, aki kb 8 evvel a hata mogott lett assistant professor (kb adjunktus (de lehet, hogy valalki kijavit ebben)) es ket ev mulva associate professor (kb docens)

Szoval ezen ervek ellenere, megis latok okot arra, hogy erdemes legyen rogzitett szabalyrendszert hasznalni egy ideig. Ha ugyanis a feltetelezes az, hogy nem egyenletesen jo szinvonalu garda jelenik meg a felsooktatasban, akkor az autonomia valojaban azt segiti, hogy konzervalja az allapotokat, mert a kontraszelektalt oktatoi kar (mar ahol ilen a kar, senki ne vegye elbol magara), autonomiajaval elve kontraszelektaltan fog embereket beemelni a karba. (lasd meg reszleges kontraszelekcio az mta tagvalasztasi strategiajaban, vagy az ezernyi dandartabornok a fegyveres testuleteknel).

Ezekkel egyutt tehat megertem azt, ha szigoru, nem hajlithato felteteleket szabna meg a torveny meg egy korlatozott ideig.

mifolyikitt 2010.11.23. 22:59:05

@bunkó: Azért ha a matek része nem nagyon erős túlzás, akkor nem hiszem hogy valóban annyira jó programozó lenne. Persze nem kell tudni bebizonyítani minden tételt, de még a programozáshoz kell a matek. Mindezt úgy mondom, hogy a prog.mat. diplomám még azért nincs meg, mert hiányzik 1-2 matek vizsga...

mifolyikitt 2010.11.23. 23:00:33

@mifolyikitt: hát a 2. mondatba nem tudom hogy került bele a "még" szócska... :)

Amúgy a poszthoz meg annyit, hogy egyetértek :)

bunkó · http://bunko.blog.hu 2010.11.23. 23:24:35

@mifolyikitt: "a programozáshoz kell a matek"

Ha van gyakorló informatikus ismerősöd: kérdezd meg tőle, hogy sok éves munkája során hányszor volt a munkájához szüksége integrálásra, polinomra vagy akár egy mezei kétismeretlenes egyenlet megoldására.
Meg fogsz lepődni.
(és rá fogsz jönni, hogy téged átvertek, mert az esetek 99,9 százalékában a matek tanulása nem az élethez kell, csak a PAPÍRhoz ;)

De megkérdezheted az idősebb nem-informatikusokat is...

bonebear · http://cinca.blog.hu 2010.11.23. 23:34:04

Az 1. pont most is így van. A 2. pont a docensekre lesz új, és teljesen jogos. A 4. pont csak formaság. A 3. pont meg formai követelménynek hangzik. Pedig arról kéne szólnia, hogy miként mérhető valaki oktatói képessége, és mennyit nyomjon ez a latban. Na ilyen apró részletekkel egy forradalomban nem szokás foglalkozni. Nem is értem, ez miért nem evidens. :D

De hasonló a probléma a közoktatásban is. Valaki elvégzi a tanárszakot, és onnantól életpálya modell van, kevés minőségi kontrollal. Mivel ott nem lehet piac, mint a felsőoktatásban (persze valami piaci hatás mindig van, lásd ki hova jelentkezik), valakinek az államigazgatásban kéne kimondani a verdiktet valami alapján, hogy XY nem jó tanár. Látott már ilyet valaki?

hower 2010.11.23. 23:34:42

Egy kicsit érdemes számolgatni is: valaki 23 évesen megkapja a diplomát, egyből állást kap egy egyetemen, és egyből elkezd tanítani. A 15 év miatt ebben az esetben majdnem 40, mire docens lehet.

A valóságban ez ennél sokkal több lehet, mert ki kap egyből diploma után állást egy egyetemen? Először tehát beiratkozik egy doktori képzésre, ami 3 év; ha tehetséges, akkor ösztöndíjas, vagyis _nem áll_ semilyen egyetem alkalmazásában.
Kérdés, hogy ez beleszámít-e a 15 évbe?

Ha nem, akkor megszívta, hiszen ezzel is csak a 15 évet hosszabbította meg. (NB., itt arról beszélünk, aki ösztöndíjas, és furcsa módon épp emiatt kerül hátrányba azzal szemben, akit nem vettek fel ösztöndíjas helyre.)

A disszertációt kevesen írják meg a 3 év alatt, általában 5-6, néha több év is benne van. Ha szerencséje van, ezután egyből kap állást (ez sincs így a valóságban).

Tehetséges és szorgalmas hallgatónk tehát nagyjából 20-21 évvel a diploma után már boldog docens is lehet, úgy 43-44 éves korában.

Ez azért szédületes perspektíva! Sírjak vagy nevessek?

mifolyikitt 2010.11.23. 23:40:15

@bunkó: Elég rég dolgozom szoftverfejlesztőként, úgyhogy azért van rálátásom a dologra. Persze nem mindegy, hogy az ember milyen szinten foglalkozik ezzel. És mint mondtam, nem arról beszélek, amiket meg kell tanulni, de ha valaki olyan szinten van, hogy egy kétismeretlenes egyenletrendszert nem tud megoldani (amit nem tanulni kell csak érteni), akkor nem fog átlátni bonyolultabb rendszereket.

A sok tanulás tényleg leginkább csak a papírhoz kell, de az más téma, ott az a lényeg, hogy ahhoz hogy egyetemi diplomád legyen, képesnek kell lenned arra, hogy megtanulj/alkalmazz ilyen dolgokat mint pl az integrálás. És fordítva, az hogy egyetemi diplomád van, azt is jelenti, hogy képes vagy szükség esetén megtanulni sok bonyolult dolgot rovid idő alatt. Meg egyébként kapsz jó rálátást sokmindenre. Aztán akkor leszel pl jó programozó, ha ezen túlmenően magadtól mélyebbre ásol ezekben. Ettől függetlenül persze szívás ez mikor az ember diplomát akar, mondom, én is ezzel szenvedek, de legalább megértem, hogy miért kell.

Nade igazából nem ez a poszt témája, csak szúrta a szemem amit írtál.

Amondo 2010.11.23. 23:50:31

@bonebear + haribodog:
egy picit utananeztem ennek a PhD dolognak a cikk irasa elott, csak nem akartam hosszura nyujtani a reszletekkel.

Most igy van:
Ugynevezett mester tanar lehet PhD nelkul is az ember. Ha jol tudom (ebben nem vagyok biztos), barmeddig.
Tanarseged lehet PhD nelkul az ember, ugy tudom, hogy barmeddig.
Hogy adjunktus lehet-e PhD nelkul az ember ma, azt nem tudom, de szivesen elhiszem neked.

A tervezet szerint:
Mester-tanar csak adjunktus lehet.
Az adjunktusnak kell majd PhD.
Tanarseged lehet PhD nelkul az ember, de csak 4 evig, azt egyszer lehet meghosszabbitani.

Osszefoglalva: jelenleg, nem tul magas rangban, de barmeddig oktathat PhD nelkul az ember egy egyetemen. A terv szerint viszont csak max. 8 evig, utana ki kell rakni. A cikkben amellett probaltam ervelni, hogy bar ertem es becsulom a szandekot, megsem tartom hatekonynek es eloremutatonak ezt az uj (meg csak vita alatt allo) tervezetet ebbol a szempontbol.

balba 2010.11.24. 00:17:23

Az meg a kulonbseg Anglia es Magyarorszag kozott, hogy Angliaban fizetni kell a felsooktatasert. Igy az automatikus szelekcio gyors es kimeletlen - senki sem fog tobb tizezer fontot olyan egyetemre kolteni, ahol nem szinvonalas az oktatas. Magyarorszagon trukkok szazai allnak a rendekezesre, hogy kicsikarjak az allami tamogatast, a minosegtol fuggetlenul.

A felsooktatas fizetosse tetele egyebkent az egyetemi autonomiat segitene.

Amondo 2010.11.24. 00:22:24

@balba: Igen, ez tenyleg igy van. En eredetileg tandij-ellenes voltam, bar nem teljesen elkotelezett. Viszont szep lassan kezdtem atallni a tandij-partiak oldalara, es most, hogy latom itt hogy mukodik es milyen elonyei es hatranyai vannak, egyertelmuan tandij-parti lettem. Nagyreszt amiatt amit irsz.

balba 2010.11.24. 00:27:56

@Amondo: most komolyan. Nem az angol rendszert akarom isteniteni, de ha Magyarorszagon bevezetnek a tandijat, hasonloan az angol rendszerhez, azaz a tandijra allami kolcsont lehetne felvenni, akkor mi valtozna? Semmi. Azaz mindenkire egy kicsit tobb felelosseg harulna, ugyanakkor mindenkinek pont ugyanannyi eselye lenne tanulni, mint eddig. Definicio szerint. Kozben az allami koltsegvetesben kiadas helyett kolcsonkent jelenne meg a felsooktatas finanszirozasa. Az EU-nal tapsolnak. A minoseg emelkedik. A hallgatok nem alibi szakokra jarnak diakigazolvany-matricaert. Itt mindenki nyer. Csak a demagogok nem.

Amondo 2010.11.24. 00:37:33

@balba: Igen, nagyjabol egyetertek. Mondjuk, szemben (plane az uj, par ev mulva bevezetendo) angol szabalyozassal Magyarorszagon szerintem nem lehetne a valos koltsegeket raterhelni a diakokra, mert sok szakmaban soha az eletben nem fizetnek vissza a kolcsont es egy eletre tulterhelnenk az egyetemet vegzetteket, de legalabb egy reszt jo lenne tandijban kerni. Egyebkent egyetertek.

gitáros 2010.11.24. 01:47:21

@bunkó:
Már miért ne végezhetné a munkáját legálisan? Mióta kell diploma egy nyavalyás vállalkozáshoz?

Chapell 2010.11.24. 01:58:08

Ez kurvajó, PhD legyen szükséges, hogy a sok okos, ámde tanítani képtelen oktatóból kiszedjük azokat, akik eddig esetleg tudtak is tanítani.
Nehogy pedagógiai végzettség legyen kötelező. Egyetemen/főiskolán olyan emberek TANÍTANAK, akiknek közük nincs az oktatáshoz. Lehet a legelismertebb arc a szakmájában, ha beszélni és átadni az egészet nem bír, akkor ne oktatni akarjon, hanem csináljon egy vállalkozást, vagy CSAK kutasson.
Még egy autóvezető oktatónak is kötelező pedagógiát és oktatási módszertant tanulni, akkor felsőoktatásban miért elég egy diploma?

bean 2010.11.24. 02:20:06

Atyaisten, komolyan azt akarjátok mondani, hogy nem kell matek programozáshoz? Nos, én valamit csak értek a programozáshoz mivel a weboldal aminek a szakmai vezetője vagyok, benne van a Top 100-ban az USÁ-ban. Munka közben tényleg nem szoktunk differenciálegyenleteket megoldani, az biztos. De algoritmuselmélet az nem fog ártani, no meg persze egy kis halmazelmélet és relációs algebra vastagon különben hogy tervezel relációs adatbázist??

Másrészt a matektanulás mint valaki említette ad egy bizonyos szemléletet amit nemigen tudsz máshonnan behozni.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2010.11.24. 02:31:44

1. Eddig is volt. A PhD-hoz valóban "csak" publikálni kell, utóbbi persze feltételezi kutatások folytatását az intézmény keretein belül. Márpedig ez a legkézenfekvőbb megoldás arra, hogy az állomány képben legyen a tudomány állásával.
Magyarán: ha valaki nem képes lektorált szaklapban cikket megjelentetni, az menjen vissza libát legeltetni Mucsára. Ha már angolszászok, feléjük mondják azt, hogy "publish or perish".
Hazai konferenciás rémes tapasztalataim alapján inkább az a bajom, hogy olykor túl könnyen adják és nem tudom mire azt a PhD-t...

2. Ezen hadd ne búsongjunk. A hallgatótól eleve megkövetelik a nyelvvizsgát ("nyelvösmeretet") a diplomához. Jobb helyeken két nyelvből, szakmai bővítménnyel. De nyelvvizsgára felkészülni mennyi idő kell? Max egy hónapos kampány. Utána meg persze lehet nézni Dr Házat angolul, de azért jobb, ha a hallgatói állomány esetleg gyakorolja is a nyelvet.
Siralmas, amikor egy doktori fokozattal rendelkező (itt is kell nyelvvizsga) oktató nem MER idegen nyelven órát tartani, és úgy kell lasszózni az Erasmusosok számára a választékot. Külföldi cikket úgyis KELL olvasni, konferenciára külföldre úgyis KELL járni, akkor a hallgatóknak is át ILLIK adni a tudást.

3. Jelenleg 8, óraterhelés alapján mérik a dolgot (hány szemeszterben szerepel a neve alatt kurzus), szóval a PhD ösztöndíj időszaka legalább ebbe beletartozik, ha már a nyugdíjba nem... :P

4. az egyetemi tanárt eddig is a közt elnök nevezte ki, a többi passz.

+ 1:
Én inkább onnan közelíteném meg a kérdést, hogy miért kellett minden zsákfaluba BA és MA képzést telepíteni?! Na azokat kellene bezárni de sürgősen.
A hallgatók már érzékelik, mert eme inkriminált helyeken újabban gondok vannak a szakindításokkal, erre most fent megjelent az a remek ötlet, hogy majd központilag irányítják az "elosztást".

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2010.11.24. 02:38:15

@bunkó:
Höhö, ez kb olyan, mikor a közgazdász hallgató azon értetlenkedik, hogy miért kell neki statisztikául tudnia... :P
Én bevallottan gyík vagyok, de kutatáshoz csak kell az a Matlab, ha valamit össze kell szigszallagozni. Az talán programozásnak minősül (nekem az...) ha scriptelek benne és hát őőő, szóval a mátrix algebrát legalább is érteni illik hozzá. A maradékhoz elég csak némi valószínűségszámítás XD

capor_ 2010.11.24. 02:43:19

@bean:

Pontosan. De még bőven lehetne sorolni azokat a területeket ahova kell a matek. És akkor még nem beszéltünk mondjuk a (befektetési) banki területekről.

Egyébként ahol most tanulok nem tanítanak matekot a "software engineering" szakon. Persze a nem inkább idézőjeles mert máshogy hívják (adatbázistervezés, algoritmuselmélet stb...).

A törvénytervezet meg úgy érne valamit, ha rendesen támogatnák a Phd-s tanulókat/tanulni akarókat..

Chapell 2010.11.24. 02:50:17

Van egy bizonyos szintű matek, ami kell az általános programozási nézethez, de a kalkulus meg egyéb spéci baromságok ebből már kiesnek. Jöhetnek húszan bizonyítani, hogy de ők igenis használják a munkában, de majd jönnek 4000-en, hogy ők meg nem. Ez mit jelent? Ez a rész már specializáció kéne legyen. Nem tanítanak orvosi tárgyakat se ProgInfó szakon, pedig lehet, hogy valaki orvosi szoftvereket fog gyártani.
Az egy dolog, hogy a hallgatók nagy részének közük se lesz talán informatikához diploma után munkaszempontból, a maradékból egy kis rész rendszergazda lesz, még kevesebben tényleg valami "konstruktív" informatikát művelnek, a többi meg kutatni fog. Na, az utóbbi részt próbálják képezni az egyetemen, a többi 380 ember meg le van szarva a 400-ból.

capor_ 2010.11.24. 03:03:42

@Chapell:

így néz ki itt svédországban egy tanrend:
www.itufak.gu.se/english/education/programmes/se180credits/Content/

Ebben már nincs benne kalkulus... Én mondjuk mindig élveztem a matekot, szerintem jót tesz az agynak ha használják :D:D

hagyma · http://hagyma.blog.hu/ 2010.11.24. 03:52:49

@hower: hany evesen kene docensnek lennie?
kb?

vigvik 2010.11.24. 05:54:26

Lehet phd-t modszertanbol, vagyis hogyan tanitsunk temabol is irni. Aki 11-13 ev (a bevett gyakorlat szerint 3 ev doktori osztondij es 8 ev tanarsegedseg +esetleg par ev egyeb (predoktori) osztondij) alatt nem tud osszelapatolni egy phd-t, az nem feltetlen kell, hogy egyetemen oktasson.
Szerintem ennek a szabalyozasnak sokkal nagyobb hozadeka lesz, mint amekkora hibat general. Ra lesznek azok is kenyszeritve, hogy kutassanak egy kicsit, akik egyebkent nem tennek. Altalaban nem a kepesseg hianya miatt nem szerzik meg azok a "szuperul oktato, de kutatni nem tudo" emberek a phd-t, hanem egyszeruen leszarjak.

A harmadikkal nem ertek egyet, sok docenst neveztek ki eddig is 33-35 evesen. Valszeg a phd tanulmanyok alatt szerzett tapasztalat beszamit, de meg a 15 ev igy is egy 38-as also korlatot szab, ami szerintem tulzas. 10 ev korrektebb lenne, de legjobb lenne ezt elfelejteni.

Simplicius · http://1100sor.hu/ 2010.11.24. 06:14:42

Csak felületesen futottam át az új ftv. vitaanyagát, annak alapján nekem nem tűnik rossznak. Viszont (több itteni kommentelőhöz hasonlóan) én is nagyon rossznak tartom a posztban 3.-nak számozott szabályozást. Nem is annyira azért mert kitolja a docensi kinevezés idejét, hanem azért, mert gyakorlatilag megszünteti az átjárást az egyetemek és más tudományos munkahelyek között. Ha valaki egy akadémiai kutatóintézetben vagy pl. múzeumban érte el a 40-45 éves kort, akkor képezhette magát ugyanolyan jó szakemberré és lehet ugyanolyan jó pedagógiai vénája is, mintha az eltelt időt az egyetemen töltötte volna. A tanítási gyakorlaton kívül minden más referenciája megvan. Mégsem tudja felvenni az adott tanszék, bármennyire is szüksége lenne rá.
Ez szerintem lényeges különbség egy angol vagy német egyetemhez képest: ott az egyetemi szféra önmagában olyan nagy, hogy támaszkodhat pusztán azokra, akik a pályájuk elején egyetemi karrier építésébe fogtak. Egy Magyarország méretű országban ez nem így van.

belekotty 2010.11.24. 06:25:40

@bunkó: Az a gond, hogy a profi fejlesztő, aki szinte naponta új és új dolgokat kell hogy tanuljon, ráadásul angol anyagokból, az olyan szintű manus hogy nem lehet neki a gond a másodfokú egyenlet megoldó képletének megtanulása. Ma az informatika, főképp a fejlesztés három dologról szól, a kreativitásról, gyors tanuló képességről és a hibakeresésről. Ha valakinek az egyik hiányzik, akkor közepes fejlesztő lesz.
Ha valaki nem képes a matek vizsgáknak megfelelni, akkor az tipikusan egy öntörvényű ember, aki lehet egy zseniális egyedi fejlesztő, de már egy csapatba nem tenném be.
Mondom én aki nagy cégek informatikai vezetője voltam és manapság is assemblerben programozok és bármikor nyomom 6-7 különböző programozási nyelven.

belekotty 2010.11.24. 06:28:44

A témában pedig az a gond hogy én ismerem a felsőoktatást. A magyar helyzet eléggé siralmas, karrieristák, zsenik és a versenyszféréban megélni nem tudó középszerűek keveréke. A karrieristák a középszerűeket használják karrierjük kiépítéséhez, tehát melyik csoport fog kihullani?

belekotty 2010.11.24. 06:34:27

@bean: Én aktuáriusokkal dolgozom és biztosítási rendszereket programozunk. De olyan szinten ahol kökemény indexálási algoritmusok vannak. Oszt ezek - akik mind matematikus végzettségüek - mondták hogy semmit nem használnak a matematiából amit tanultak.
A web oldal fejlesztésben hol használsz matematikát?

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.11.24. 06:55:40

"Magyarul a piac kényszeríti rá az egyetemeket, hogy a lehető legjobb tanárokat alkalmazzák."
Hát, ez az. Persze, ehhez tandíj is kell. Csakhogy Magyarországon eretnekség azt mondani, hogy az oktatás egy szolgáltatás, itt úgy képzelik el az emberek, hogy ez a szociális rendszer része.

Scaramella va alla guerra · http://www.youtube.com/watch?v=q1TIv7Rd3kk 2010.11.24. 07:34:56

Egy dolgot fűznék hozzá a 3. ponthoz. Ennek bevezetése garantálja, hogy a tehetségesebb kutatók külföldre menjenek.

Amit hiányolok, az a publikációs kötelezettség nyomása. Külföldön csak publikációkkal lehet előre jutni, sőt jobb helyeken a professzori kinevezés is attól függ.

A PhD megléte megintcsak adminisztratív követelmény, a publikációk megléte helyettesithenté. A volt főnököm pl. úgy írt 6 éva alatt 19 cikket ( elég jó folyóiratokba ) hogy mellette még ( az iparban ) csoportot is vezetett. Mivel nehezen fogalmaz (külön embere volt, aki a cikkeket írta) , így a PhD megírása áveket késett nála.

Az oktatás fizetőssé tételéhez. Az az előnye, hogy esteleg kiszórja a nem odavaló egyetemeket. AQz a hátránya, hogy az egyetemi oktatók munkáját túlzottan az oktatás irányába tolja el, ami nem biztos hogy jó.

számá 2010.11.24. 07:43:21

Nekem a posztban leirtakhoz a következő hozzáfűzni valóm van: itt mindenki egyetemi tanár-phd-nyelvvizsgáról beszél ez teljesen rendben van, aki karriert épít a abban a szférában igen is legyen mihez tartania és tehetsége ellenére is munkával érje el az eredményeit.

AZONBAN a fogalmi zavar a poszt szerzőjénél és a hozzászólók nagyrészének gondolkodásában nem is itt, hanem a következő kitapintható helyen van:
A tanárokat a tudományos teljesítményük alapján kellene megítélni UGYE? Mert ha jól gondolom attól ő nem lesz jó tanár, ha új bizonyítást, új ciklus problémát fedez fel.. az ilyen embereknek, akiket egyébként kutatónak hívnak, na nekik valami helyet kellene találni ahol kutathatnak, egymondatban valami mércét kellene felállítani végre arra, hogy a pedagógusi teljesítményt mérjék és ez alapján kerüljenek magasabb társadalmi-anyagi- morális kategóriába.

Egyúttal nem értek egyet azzal, hogy bármelyik tárgyra ne lenne szükség progmaton, jogon vagy közgázon, csak ne tudósok tanítsák, hanem olyanok akik azt élvezik és tekintik céljuknak, hogy az általuk megszerzett tudást érthetően elmagyarázzák, átadják és bekapcsolják a főanyagrészbe. Olyanokra, akik a diákok felé nyitnak és nem falat építenek fel, amit tisztelni kell.. Olyat akik csoportmunkában eredményorientált munkát végeznek a diákjaikkal és a tehetségeseket a nekik megfelelő szintre delegálják.

Majd ha erről szól a Hoffmann-Pokorni vita (de ebbe beletartozik az összes többi politikai párt is) akkor majd lesz miről beszélni addig meg csak marad a BARÁTOK KÖZT.

nuttmeg 2010.11.24. 08:31:20

A szabalyok a nagy atlagra probalnak vonatkozni (esetleg ilyen-olyan kitetelekkel a specialis esetekre is). Es valoban, talan jozan paraszti esszel is belathato, hogy nagy vonalakban, altalanossagban, tenyleg igaz lehet, hogy a PhD es egyeb kriteriumoknak valo megdeleles osszhangban lehet a magasab minoseggel. Nagy vonalakban. A kerdes, hogy a "nagy vonal" a potencialisan tanari/kutatoi populacio hany szazaleka? 95%, 60%, vagy csak 50%? Azaz mennyien lennenek azok, akiket eltavolitunk a palyarol, mikozben nagyon is jok lennenek oda (Type I error)? Lenyegeben errol diskuraltunk eddig. Es erdekes lenne azt is tudni, hogy ez a rendszer mennyi olyat enged at, akik valojaban nem rendelkeznek tanari/kutatoi kvalitasokkal, bar valoban megfelelnek a kriteriumoknak. Ilyennel is talalkoztam rengeteggel a kozeli kornyezetemben.

Csak egyetlen pelda...orszagos (es sajat allitasa szerint nemzetkozi hiru) MTA doktora stb. professzor mindenkit lenyugoz a pedigrejevel, mikozben fingja sincs arrol, hogy mi az, hogy "tudomany". Ha kutatasmodszertani kerdessel fordulnek hozza, meg se tudna nyikkanni. Persz ez igy szubjektivnak hangzik, de hogy alatamasszam, hogy semmilyen tudomanyos munkassaga nincs:
- a nyolcvanas evek vege ota egyetlen onallo tudomanyos cikke nem jelent meg, mindig tarsszerzokent van jelen, akarhanyadiknak beirva, jellemzoesajat PhD hallgatoja utan. En is "irhattam" vele cikket, megirtam, atolvasta es diktalt nekem az elejere egy bekezdesnyi bevezeto szoveget, hogy irjam ele.
- az MTA doktori dolgozataban az en korabbi egyetemi szakdolgozatombol vannak komplett tobb oldalas reszek copy+ paste-elve hivatkozas nelkul (elkerte tolem elektronikus formabaa dolgozatomat). Ez reszben etikatlan, reszben nagyfoku hozza nem erteserol tanuskodik.
- bar allitolag beszel angolul es mindig megigeri, hogy majd a kovetkezo evben a kulfoldi diakoknak is tart kurzust, erdekes modon azt mindig mi tartjuk "helotak". Talan annyiban hasznalja nyelvtudasat, hogy egy-ket best-seller angol konyvet/tankonyvet elolvasott es azokat kozvetiti magyarul a hallgatoknak. A nyakamat teszem ra, hogy eletebemeg egyszer sem hasznalta az elektronikus adatbazisokat, hogy onnan letoltson szamara elvileg relevans aktualis cikkeket.
- a szomoru az, hogy mindennek megfeleloen a PhD hallgatoiban megy tovabb ez a "vervonal", hiszen o nem tudott peldat mutatni. A hallgatoi dolgozatat mindig elolvasom es megdobbenek, hogy milyen naiv, szakdolgozat szintu ismeretterjeszto iromanyok, ahol a foiskolai Microsoft Excel jegyzet is modszertani hivatkozaskent tud szolgalni (cellak osszeadasa stb.).

bumerángos csilla: eZZel, aZZal 2010.11.24. 08:44:05

péhádét is illene külföldön csinálni, de akkor nem lehet ennyi "tudóst" gyártani ...

esetek többségében:

péhádé = összelopott 300 oldal + 5 oldal saját kútfőből

Ezért szarok az egyetemeink.

2duc 2010.11.24. 08:46:16

Nekem az jön le a tervezetből, hogy hatalmas harc folyik az egyetemi oktatói állásokért, ezért a szabályozással megpróbálják a "legalkalmasabbakat" kiemelni. Ezzel szemben én úgy látom, hogy egyes egyetemeken oktatóhiány van. Több okból is, pl. az alacsony fizetések miatt a fiatalok nem az oktatói pályát választják. A szigorítás miatt éppenhogy csökkenni fog az oktatás színvonala, mivel sok jó tanár kényszerül majd otthagyni az egyetemet, és inkább a versenyszférában keres munkát.
Az 1. pont pár tapasztalt öreget zár ki a rendszerből, mivel az oktatási tevékenységük miatt már nem jut idő és energia a PhD-re is. A 3. pont pedig a fiatalok előrejutását akadályozza szükségtelenül.

Az is benne van a pakliban, hogy az egyetemek alkalmazkodnak és megkönnyítik majd a PhD fokozat megszerzését, rontva ezzel a fokozat presztízsét.

nuttmeg 2010.11.24. 09:09:18

A kulfoldi PhD megszerzesrol az jut eszembe, hogy nem egy kollegam (az en ertelmezesemben valojaban: olyan emberek, akiknek ugyanazzal az inezmennyel van munkaviszonyuk) szinten kulfoldon szereztek meg a doktori fokozatukat. Majd az egesz tanszeki kollektiva egy helyen, sot volt, hogy tripla vides volt (egymas utan harman vedtek egy idoben ugyanannal a bizottsagnal, hogy egyszerubb legyen a dolog). Ez a kulfold Szlovakia volt, mert ott masok az eloirasok es a nyelvtudas (hianya) nem volt akadaly...a magyar idegennyelvnek szamit, es valamibol volt meg alapfoku nyelvvizsgapapirjuk. Szep "iparosmunka". Meg van a doktori oklevel (kb. ugy, mint egy jogsi), orulnek, mert megfelelnek a kriteriumnak es soha tobbet nem foglalkoznak tudomanyos kutatassal.

Devil 2010.11.24. 09:11:50

Illuzio hogy valaha is erdemi valtozas lesz. Nem csak az oktatasban, barmiben. A lobbyerdekek, a mutyizashoz valo szocializacio, a hatalomhoz dorgolozes (na ki fog tudni elobb publikalni? a kormanyparti vagy az ellenzeki?) a mindenkori hatalomtol valo fugges lehetetlenne tesz minden nem-politikai jellegu valtozast; ezen csak a hatalom tudna valtoztatni, de neki vegkepp nem az erdeke.
Szerintem maradj Angliaban. Tanulj es dolgozz ott, nem fogod megbanni.

Devil 2010.11.24. 09:14:00

@bumerángos csilla: eZZel, aZZal: Na meg azert mert az allami szabalyozas fele olyan hatekony sincs mint a piaci - azaz ameddig nem mukodnek majd az egyetemek piaci alapokon, nem kell a diakok sajat penzebol befizetett tandijbol fenntartani az oktatast, addig nem is lehetseges minoseget produkalni.

nuttmeg 2010.11.24. 09:14:20

@2duc:

Szerintem a PhD-t annak nehez megszerezni, akinek nincs koze a tudomanyos munkahoz vagy nem is erdekli, csak erdekbol csinalja meg. Annak ugyeskednie kell es azoknak valoban jol johet egy enyhites. Azoknak akik eleve kepesek ertelmesen publikalni idegen nyelven is es meg is teszik tanulmanyaik soran egyfajta "mellektermekkent", azokon szerintem nem tud fogast talalni tudomanyosan egy bizottsag. Foleg ugy nem, hogy azok nem is vegeznek ilyen jellegu kutatatasi tevekenyseget. Legfeljebb szemetkedesbol tortenhet ilyen, de szakmai alapon biztos nem.

bunkó · http://bunko.blog.hu 2010.11.24. 09:24:22

@belekotty: "Ha valaki nem képes a matek vizsgáknak megfelelni, akkor az tipikusan egy öntörvényű ember,"

Nem írtam, hogy "nem képes". Valószínűleg lazán meg tudná tanulni a matekot - ha látná értelmét. De nem pazarol energiát felesleges ismeretekre, tehát valóban öntörvényű (csapatba valóban nem való).
Olyan, mint egy autista: az energiájának 99 százaléka egyetlen szakterületre koncentrálódik. Ezért írtam, hogy egyetemi oktató lehetne, de egyetemista soha (mert sorra megbukna a nem-szakvizsgákon).

kukatr 2010.11.24. 09:25:51

@hagyma: Azért problémázik ezen, mert az egyetemi oktatók fizetése siralmas. Úgy kábé a docenstől lehet azt mondani, hogy talán megéri. Ezért kell lasszóval vadászni a tanársegédeket, mindenki menekül a versenyszférába és/vagy külföldre.

bumerángos csilla: eZZel, aZZal 2010.11.24. 09:30:59

@nuttmeg: Az évfolyamtársaim többsége alig húzott le pár évet Németországban/Nagy-B-ban/Fra-ban, mert úgy érezték, ha nem az USA-ban kutatnak,

LEMARADNAK.

Matematikusokról, fizikusokról beszélek, de ismertem több biológust is, akik kimentek. Soha nem jönnek vissza.

Amúgy tényleg jó lenne egy lista, hogy az itthonmaradottak mi a fenét értek el, mert némi mozgolódás volt (van) Miskolcon és Szegeden, de még ők sem jutnak semmire, hiszen pénzt nem kapnak.

bunkó · http://bunko.blog.hu 2010.11.24. 09:34:34

@gitáros: "Már miért ne végezhetné a munkáját legálisan? Mióta kell diploma egy nyavalyás vállalkozáshoz?"

Még egy nyavalyás számítógép-javítást sem vállalhatsz szakirányú diploma, vagy egy több hónapos szakirányú tanfolyam elvégzése nélkül. Senkit nem érdekel, hogy pl húsz éve hardverrel foglalkozol, ha nincs megfelelő PAPÍRod.

bumerángos csilla: eZZel, aZZal 2010.11.24. 09:38:15

@kukatr: Úgy kábé a docenstől lehet azt mondani, hogy talán megéri.

Ez nem igaz. Több egyetemen már csak 40 perces órák vannak és ezt összevonják, és csak 1 (!) órát tartanak, magyarul ha ügyes vagy, akkor pl. szerda délután letudod az egész heti oktatósdit, és mellette szabad a pálya.

Így mindjárt más, nem?

Felkészülni nem kell, hiszen még a leghülyébb tanársegéd is max. 2-3 hónap alatt bemagolja az anyagot (bár sokan a felolvasást sem tartják bűnnek), néha írogat kemény 4-5 oldalas "cikkeket" és ennyi.

Persze, ha rákérdezel, mindenki azt mondja, hogy ennyi pénzért csak ilyen hülyéket tudok felvenni, mert a kicsit is tehetségesek nem is jönnek ide, de azokat a rendszer eleve kidobja.

hower 2010.11.24. 09:51:46

@bumerángos csilla: eZZel, aZZal: Te most abból indulsz ki, hogy ebben a rendszerben eleve mindenki becstelen. "Ügyes", ahogy te mondod.

Képzeld el, nem mindenki gondolkodik így. Még.

engem gyíkká változtatott 2010.11.24. 10:14:58

a szó, amit a posztoló keres, a TÚLSZABÁLYOZÁS. az pedig jó nem lehet semmilyen területen.

ugyan, miért nem lenne egyszerűbb az egyetemek kezébe adni a kinevezések jogát, esetleg "versenyeztetni" őket egymással a követelményrendszereikben? hát azért, mert akkor nem tudná a "vezetés" megmondani a tutit. az ostoba vezetés ismérve a túlszabályozás.

@nuttmeg:

"Szerintem a PhD-t annak nehez megszerezni, akinek nincs koze a tudomanyos munkahoz vagy nem is erdekli, csak erdekbol csinalja meg. Annak ugyeskednie kell es azoknak valoban jol johet egy enyhites."

hát szerintem pont nem.
szerintem (nincs hivatalos adatom) kb. minden második phd-jelölt küszködik a tökéletes fölösleges, csakis kicseszés-alapú, de idazi hungarikumnak számító "második nyelvvizsgával".

már az egy középfokú "C" meglétének igazolását sem értem, mert elvileg a jelöltnek diplomája sem lehetne anélkül, ráadásul publikálnia kell, tehát kell rendelkeznie nyelvismerettel, amit ráadásul közel sem igazol egy "rigóutcai" nyelvvizsga, de oké, 1 nyelvvizsga kell. de a második minek? hova? kinek?

ez pl. pont a jó kutatóknak buktató és a szorgalmas ostobáknak kedvez.

engem gyíkká változtatott 2010.11.24. 10:32:25

@nuttmeg:
amúgy meg a "nemzetközi szaktekintély" példád de fájdalmasan nagyon ismerős!

az én "témavezetőm" is ilyen szaktekintély, istenem, de fájóan bosszantó, hogy éveket pazaroltam rá. labort 20 éve nem látott, de irányítja. kérdést tesz fel, a szakmai válaszom nem érti, lebasz, nem találsz 1 cikket sem a nevével, de előad konferencián, tud. társaság büszke tagja, elnöke (!), és elvárja, hogy cikkem legyen, miközben neki, a témavezetőnek nincs témája, csak a mutyija, tehát nincs miről, miben publikálnom. kutatási témát majd én kitalálok magamnak, hozok, elvégre neki van sajátja, örüljek, hogy ő AD labort. de azért mégiscsak szégyen, hogy nincs 8 cikkem még. ó, hogy hoztál partnert? szólj, ha lesz közös pályázat, a kft-men keresztül kifizetlek. hozz kéziratot, "kijavítom".

én meg a javítását visszajavítom és konzultálok egy másik kutatóhely professzorávall, aki megszán és ezért lektorál.

és ez így megy évekig.

már annak, aki olyan hülye, mint én, hogy nem húz el már phd előtt.

a leghülyébb utána is marad, belőlük lesznek a jövő egyetemi oktatói magyarországon.

egyetlen célom van: a papír megszerzése és a minél előbbi lelépés, hogy végre értelmes kutatási témában egy mester keze alá vagy egy jó tímbe kerüljek minél messzebb ettől az országtól.

2duc 2010.11.24. 10:52:59

@nuttmeg: Attól még lehet valaki kiváló oktató, hogy nincsenek tudományos eredményei, vagy képtelen lerakni egy nyelvvizsgát egy második idegen nyelvbből. Például egy ötvenévesnek ez már nem annyira egyszerű...

nuttmeg 2010.11.24. 12:05:57

@2duc: tokeletesen egyetertek veled, nem is mondtam mast (esetleg nem artikulaltam jol a velemenyemet). Igen, lehet jo oktato...pont errol beszelunk implicit modon, hogy lehet jo oktato, de ne akarjunk raeroszakolni egy PhD-t amikor az azzal jaro dolgokban meg nem jo.

En csak azt akartam kifejezesre juttatni, hogy nem minden PhD-vel rendelkezo ember "erdemli meg" a PhD-t.

Szamos embert latok magam mellett, akinek a PhD-ja mogott az enyemhez kepest (sajat velemenyem szerint) osszehasonlithatatlanul keves intellektualis teljesitmeny all. Megis, a foglalkoztatointezmeny, illetve a vezetoseg szemeben egy kategoriaba tartozunk. Illetve megsem, mert azok az emberek jellemzoen tudomanyos hianyaikat "politikailag" kompenzaljak (networking, seggnyalas stb. eszkozok) es az intezmnyebelul ok a "megbecsult", sokat ero emberek, en (mi tobbiek) meg balfasz nerd-ök vagyunk...

Ebben az esetben igenis bant, hogy ezek az embereknek ugyanugy sikerult papirt szerezniuk a "tudossagukrol".

Persze ettol fuggetlenul lehetnek kivalo oktatok (bar tobb esetben ebben is ketelkedek), csak ne hivjak magukat PhD-nak, amikor pl. egy hazon belul elhangzott eloadas utan feltett egyszeru kerdesre (mi a jelentosege ennek a kutatasi kerdesnek), doktor habil PhD nem tud valaszt adni, csak nyogdecsel. (Persze en szivatasbol kerdeztem, mert tudtam, hogy nem kepes megfogalmazni, mert nem is gondolkodott rajta.)

nuttmeg 2010.11.24. 13:24:16

vegulis nem meglepo, hogy olyan dolgok vannak a felsooktatasban, mint amilyenekrol az anekdotaink szolnak. hogy is lenne maskepp, hiszen a kornyezetet jelento kulturalis/politikai/tarsadalmi kozeg meghatarozolag bir.

nyilvan tulzas lenne azt gondolni, hogy mashol minden tokeletesen mukodik es hogy pl az USA-ban kivaloan mukodik a rendszer, de az biztos, hogy nagyon sok tekintetben jobban, mint itt. Es ez eleg is sokaknak ahhoz, hogy lelepjenek, ha megelegelik az itteni korulmenyeket. A felsooktatassal, mint szektorral az a gond, hogy az intezmenyek nagyon sokban hasonlitanak egymashoz. Azaz mig valaki, aki megelegeli a CitiBankot, lehet hogy egy masik banknal sokkal jobb korulmenyeket talal itthon is. Aki viszont elegedetlen az egyik egyetemmel/fosikolaval, lenyegeben ugyanazt talalja a masiknal is, azaz egyedul a kulfold hozhat gyokeresen mast.