El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2012.03.14. 09:27 (1899)

Szénbuborékból bankválságba?

Egy jó nagy szénbuborékon ülünk, ami akár a következő pénzügyi válságot is elhozhatja, állítja egy különböző tudományok illusztris képviselőiből álló társaság. Csak az a kérdés, annak szurkoljunk-e, hogy ne legyen igazuk.

 

Az oxfordi közgazdásztól kezdve, Greenpeace-vezéren át befektetővezérig szép skálát lefedő aláírók nemrég az angol jegybank után az Európai Központi Bankot is figyelmeztették. A sztori némi leegyszerűsítéssel annyi, hogy az elavult, szénintenzív iparágak képviselői - olyan nagyhalak, mint mondjuk a BP vagy a Shell - még mindig a befektetők kegyeltjei, holott ezen cégek többsége nem lesz életképes az új zöld világban. Abban,  amelyben minden sokkal kisebb széndioxid és szénmonoxid kibocsátással kell, hogy működjön. Más szóval, a nagy bankok, biztosítók, nyugdíjalapok és végső soron a rajtuk keresztül befektető "emberek" olyan cégek részvényein és kötvényein ülnek, melyek korántsem érnek annyit, mint amennyit gondolnak.

Az említett pénzügyi intézmények egy része egyszerűen nem fogta fel, hogy a világ változóban van, másik része nem is nagyon gondolkozik ezen, hiszen egyszerűen tőzsdei indexeket követ le, azaz különösebb válogatás nélkül megveszi azokat a papírokat, melyek például a londoni tőzsde FTSE 100 indexében szerepelnek. Pedig közben ott volt például az áttörést jelentő, tavaly decemberi durbani klímakonferencia, az EU hamarosan új szén- illetve megújuló energiára vonatkozó célt határoz meg. Azaz a nem is olyan távoli jövőben a fosszilis üzemanyagok használatának erős korlátai lesznek, az ebből élő cégeknek pedig főhet a feje. Aki pedig az ő papírjaik büszke tulajdonosa, annak még inkább, mert itt bizony - állítják a levélírók - a befektetések csúnyán felül vannak árazva. (A problémát legrészletesebben bemutató elemzés itt érhető el.)

Buborékból buborékba?

Az angol jegybankelnök már reagált, hogy kivizsgálják a kockázatot, de azok eredményétől függetlenül is érdemes a témán elmerengeni. Túl sok lehetőség végülis nincs.

Ha a levélíróknak igazuk van, akkor persze bajban vagyunk. Nem csak mi magyarok, a fránya MOL-pakett miatt, hanem mindenki. De  nem is csak azért, mert rossz esetben mindez egy következő pénzügyi válság forrása is lehet. (A levélírók egyébként maguk is beismerik, hogy a teljes kockázat mértéke nem ismert, tehát az sem biztos, hogy nagy a baj.) Hanem sokkal inkább azért, mert akkor ezek a tőkepiacok - melyeknek az lenne a dolga, hogy a befektetők pénzét a lehető leghatékonyabban a legproduktívabb helyre közvetítsék – megint csak nem akarnak a tankönyvek szerint működni. Itt ülünk az előző buborék „romjain”, amikor is az amerikai, angol, ír, spanyol, magyar és kitudja még milyen lakásokat, irodákat, és a rájuk épült értékpapírokat csúnyán elárazták, és máris itt a következő buborék.

 

Az sovány vigasz, hogy tudományosan igazolni lehet, hogy a tőkepiacok általában jól működnek, ha aztán néhány évente akad egy-két kivétel. Csak egy-két eszközár-lufi (tulipánhagyma, internetcég, ingatlan, szénipar stb.) ami mindent összedönt. Hiába a befektetési bankok és intézményi befektetők úgynevezett fundamentális elemzése, mely elvileg egy-egy iparág és annak cégeinek mélyreható, teljeskörű és előre is tekintő vizsgálatát jelenti. Közhelyesen hangzik, de igaz lehet, hogy a világ gyorsabban válik egyre bonyultabbá, mint ahogyan az elemzési kapacitások bővülnének. Tovább gondolva: lehet, hogy más hasonló társadalmi változások is hasonló „aknákat” helyeztek el, és megtakarításainkkal tudtunkkal vagy anélkül buzgón finanszírozunk olyan dolgokat, amelyek időközben már életképtelenné lettek.

Nem kell félnetek jó lesz

Van persze egy másik forgatókönyv is. Az is lehet, hogy semmi baj nincs a "szenes" cégekkel, illetve a bennük lévő befektetéseinkkel. Ezek a cégek sem ostobák, pontosan tudják, hogy alkalmazkodniuk kell a változásokhoz és ezért például rengeteg pénzt ölnek kutatásokba, innovációba, tehát a zöld világban is élni és virulni fognak. A részvényeket az elemzők reálisan értékelték, a papírok valóban értékesek, a pénzünk jó helyen van.

A rossz hír az, hogy van harmadik lehetőség is. A részvényeket az elemzők reálisan értékelték, a papírok valóban értékesek - mert hogy semmi sem fog történni zöld forradalom címén. A tőkepiacok hatékonyak, az elemzők okosak: ők pontosan felmérték és beárazták, hogy Kyoto kísérteni fog, és az érintett cégek még sokáig vígan ellesznek. Vagy legalábbis addig, amíg még gazdaságosan kitermelhető az olaj és a földgáz, illetve bele nem döglünk úgy en bloc a környezetszennyezésbe. Végül is, a különböző kormányközi klímavállalások mindig felvizezhetők, kitolhatók,  senki sem fogja kikényszeríteni a betartásukat.

Igaz is, tudja valaki, miben állapodtak meg a hírhedt durbani csúcson? Elárulom: abban, hogy 2015-ig megállapodnak abban, amiben eddig hiába próbáltak meg megállapodni.


Szólj hozzá!

Címkék: bank válság környezetvédelem klímaváltozás


A bejegyzés trackback címe:

https://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr894315186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.