Már javában tart a Reformáció hónapja egy olyan évben, amikor a Károli-féle bibliafordítás éppen 420 éves. De vannak, akik nem elégednek meg ennyivel: a Magyar Evangélikus Egyház már a reformáció 500. évfordulójának megünneplésére készül. A megemlékezésekhez méltóképp hozzájárul az is, hogy eközben a háttérben lázas munka folyik, hogy elkészüljön az „új protestáns Biblia” következő revíziója. Nem mondhatjuk, hogy lemaradásban lennénk, hiszen 1990-ben volt legutóbb ilyen, de azóta új kommunikációs csatornák is rendelkezésre állnak, és ezt ki is használják az illetékesek.
„Azki zsidóúl és görögűl…”
A hagyomány szerint időszámításunk előtt 250 körül 70 zsidó tudós ült le egymástól elszigetelten az egyiptomi Pharosz szigetén, hogy elkészítse a mai Ószövetség görög fordítását, és munkájuk gyümölcse 70 hajszálpontosan megegyező „változat” volt.
Ma már nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen a kulturális környezet nemcsak a térbeli, hanem az időbeli távolság miatt is igen eltérő. A Postdamer Kirche hetvenes évekbeli tudósítása szerint ennek ellenére addigra már több mint 1500 nyelvre lefordították a Bibliának legalább egy könyvét. Ehhez képest ma ez a szám 2500 körül mozog, hála a Wycliffe-hez hasonló szervezetek és önkéntesek áldozatos munkájának, de még ez is csak az út fele, még 353 millió ember nem fér hozzá egyetlen bibliai könyvhöz sem a saját anyanyelvén.
„…szól néked az itt magyarul…”
A wikipédia ezzel kapcsolatban arról tudósít minket, hogy már a reformáció előtt is számtalan próbálkozás volt a Biblia egyes részeinek magyar nyelvre való átültetésére, a legismertebbé mégis Károli Gáspár „Vizsolyi Bibliája” vált.
Bár a régi vicc is azt állítja: „ha Pál apostolnak jó volt a Károli-fordítás, akkor nekünk is”, a huszadik században mégis szükségessé vált egy teljesen új fordítás megjelentetése. D. Káldy Zoltán evangélikus püspök így nyilatkozott erről 1975-ben:
Szívünket és torkunkat szorongatja ez a történelmi pillanat. Kevés nemzedék élhet át olyan órát, mint mi most. Évtizedek egyik legnagyszerűbb eseménye ez. Az új magyar biblia bizonyságtétel, életünk és szolgálatunk fundamentuma.
Abban az időben csak lelkészeknek adatott meg az a lehetőség, hogy a kiadás előkészítésében is részt vegyenek, és véleményezzék az elkészült szövegeket. Ennek ellenére nem nevezhető sikertelennek a vállalkozás, hiszen az első évben a Szentírás 34000 példányban kelt el, és ebből 5000 új fordítású volt egy olyan országban, ahol „a templomba járás továbbra sem volt a haladó szocialista embertípus ismertetőjele” (A Magyarországi Református Egyház története).
Ma már egészen mások a körülmények, és nemcsak politikai szempontból. Az új bibliafordítások készítői nagyobb nyitottsággal kezelik az olvasói véleményeket, sőt, teljesen bevonják a publikumot a munkába. A Magyar Bibliatársulat 2005 és 2008 között várta az észrevételeket az eddig használt szövegekkel kapcsolatban egy online szerkesztőrendszeren keresztül. Ebben az évben pedig többen is kézbe vehették egy ó- és egy újszövetségi könyv próbakiadását, amelyek természetesen az interneten keresztül is elérhetőek és véleményezhetőek.
„Itt vagyon az tudomány…”
Nem hagyhatjuk ki a modernkori fordítások sorából az egyik legfrissebbet, az „Egyszerű Újszövetséget” sem (2003), amely megjelenése óta igen nagy népszerűségnek örvend, a modernség jegyében pedig hangzó formában is letölthető. (Mégsem teljesen újszerű, hiszen a 2-4. században készült szír fordítás is ugyanezt a nevet (Pesitta) viselte.) A sikerre való tekintettel szinte azonnal elkezdték az Ószövetség hasonló feldolgozását, és hat év munka után az anyag 75 százaléka van nyomdakész állapotban. A szerkesztők itt más formát választottak a szélesebb publikum bevonására: önkéntes csoportokat kerestek, akik önmagukon tesztelnék le, mennyire elfogadhatóak a szövegek a számukra, meglepően jól meghatározott keretek között (egy-egy csoport csak egy-egy szakaszt kapott meg).
A Hit Gyülekezete más utat választott: az elkészülés sorrendjében és ütemében, szinte fejezetről fejezetre hozta/hozza nyilvánosságra a fordításokat, mind nyomtatott, mind elektronikus formában.
„Minden nípnek az ű nyelvín…”
De még tovább mehetünk. A technika segítségével már nemcsak az oldható meg, hogy párhuzamosan olvassunk a tucatnál is több fordítás közül kettőt, így összehasonlítva az egyes verseket, hanem gyakorlatilag arra is lehetőség van, hogy egy személyre szabott bibliafordítást állítsunk össze, szakaszonként válogatva a különböző változatokból. Egy másik Bibliakezelő oldal egyenesen ezzel a kijelentéssel nyit: „Most már nem csak a profi nyelvtudósok kiváltsága a Biblia mély tanulmányozása...”
A mély tanulmányozással még nem is lenne gond, de elkerülhetetlenné válik a kérdés, hogy vajon a Bibliafordítással mi a helyzet… Mennyire kell, hogy egy laikus beleszóljon ebbe a folyamatba? Illetve egy tudós mennyire köteles ezeket a véleményeket figyelembe venni egy ilyen horderejű munkánál? Előre viszi-e az információs társadalom nyújtotta demokrácia a munkát, vagy inkább csak parttalan vitákat indít el?
A válaszokra még biztosan várni kell, de a legújabb Biblia-fordításokra már nem sokat: az egyszerű Újszövetség még idén megjelenhet, és az újfordítású Biblia legújabb revideált változata is belátható időn belül a polcokra kerül majd.
Utolsó kommentek