El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2008.02.05. 10:38 Éhezőművész

Előválasztási hiszekegy

Az elnökjelölt-választás izgalmasabb, mint az elnökválasztás. Most még van választék, vannak színfoltok, és itt most nem is olcsó szellemeskedéssel Barack Obamara gondolok, aki - programjától függetlenül - mindenképpen óriási dolog, hogy afroamerikaiként az elnökjelöltség küszöbére jutott.

Amiben hiába keresünk jelentős különbségeket a jelöltek között, az első látásra a vallásosság. Abban persze semmi rendkívüli nincs, hogy republikánus oldalon egekbe szökik a vallásosság a versenyzők között, elvégre ez szinte mindig így volt. A Pew Forum felmérései szerint ma tízből hét amerikai számára fontos, hogy az elnöknek erős vallásossága legyen.

Tulajdonképpen még abban sincs semmi rendkívüli, hogy a demokraták is beszálltak a ringbe. Miután a 2004-es választások kimenetelét is nagyban befolyásolták a hívő amerikaiak, most Hillary Clinton is egyre gyakrabban beszél személyes hitéről, sőt Obama nemrég kifejezetten ráerősített: brosúráján hatalmas betűkkel szerepelt az "elkötelezett keresztény" felirat, amit - az imádság erejének hangsúlyozása mellett - még a két párt közötti lövészárok-betemetési igéretnél is fontosabbnak tartott kiemelni.



Erre persze azért is szükség volt, mert egy időben gyanúba keveredett, hogy titokban muszlim, ami azért továbbra sem ér jópontot a tengerentúlon. Obama mindenesetre kifejezetten jól áll az afroamerikai protestánsok között, különösen azok között, akik gyakorolják is a hitüket.

Az igazán izgalmas kérdés most az, hogy mi ér többet a választók szemében: a hit őszintesége vagy pedig tárgya, teológiája.

Clinton például egy nagy, régi egyház, az Egyesült Metodista Egyház tagja, de sokan nem tartják valódi hívőnek. A volt New Yorki polgármester, Guiliani katolikusként szintén egy mainstream egyházból jön, de megint csak kevésbé tűnik vallásosnak, ráadásul mind a homoszexualitás, mind az abortusz terén liberálisabb a többi jobboldali jelöltnél. Ezzel szemben a mormon Mitt Romney megítélése meglepően jó a teológiailag konzervatív evangéliumi szavazók között, holott minimális vallási képzettséggel tudható, hogy például Jézus istenségében a mormonok nem hisznek.

A leghívőbb Mike Huckabee viszont közben éppen a félig-meddig maga által kreált skatulyából próbál kitörni, azaz bizonyítani próbálja, hogy több, mint egy egyszerű baptista pásztor. A magát nem egyszer szimplán "keresztény vezetőnek" nevező Huckabee részéről már az is nagy eredmény, hogy idáig jutott, hiszen például szinte semmilyen külpolitikai tapasztalata sincs.eln

Ma okosabbak leszünk, hiszen egyszerre szavaznak olyan kifejezetten vallásos déli államokban, mint Georgia vagy Tenesse, a liberálisabb-katoliusabb északkeleti államokban és a „mornomabb” nyugaton. Akárhogy is lesz, az már biztos, hogy 2008 még vallásosabb, mint 2004. Még demokrata oldalon sem lépett fel senki fajsúlyos jelölt egy szekulárisabb programmal. Úgy tűnik, hiába alakult külön agytröszt azért, hogy az USA politikáját ne vallási alapon, hanem szigorúan tudományos alapon határozzák meg, hiába az ateisták felszólítása, hogy az istentagadók coming outoljanak és vállalják fel hitetlenségüket, az Új Ateizmus még messze nem olyan erős, hogy politikailag is jelentős tábor szerveződjön köré. (Félreértés ne essék, nem is hiányolom.)

5 komment

Címkék: politika amerika hit keresztények


A bejegyzés trackback címe:

https://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr13326029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zelma 2008.02.05. 23:40:49

Mrs. Clintonon meglepődtem, mert Bill - úgy tudom - baptista. Ezek szerint nem egy összetartó család:). Bár a egyikőjükre se szavaznék csak ezért, ahogy Britney-re, Pákóra vagy magamra se...

csg 2008.02.06. 09:14:23

Nos, Magyarországon (ill. Európa más országaiban) már rég a képükbe kapták volna, hogy sértik az állam és az egyház szétválasztásának elvét. Egyébként a kettős állampolgárok is sértik? (mennyei és magyar állampolgárok, ill. mi a helyzet a Himnusszal?)

Oszkár 2008.02.06. 10:10:38

Kicsit más: szerintetek lehet szempont, hogy legyen már egy fekete vagy egy nő az elnök? Gondolom sokan kapásból rávágnák, h csak ezért nehogymá rá szavazzon vki is, de én arra vagyok kíváncsi, hogy szerintetek egyáltalán jó-e, ha valamennyire is szempont ez. A másik, amire kíváncsi vagyok meg az, hogy ha igenis lehet szempont, akkor szerintetek mi lenne a radikálisabb: ha női vagy ha színesbőrű elnöke lenne az USA-nak? Téteket kérem megtenni...

zelma 2008.02.06. 11:15:59

Nem tudom, de az Oscar-díjnál már eljátszották ezt egyszer (a férfi és a női főszereplőnek járó díjat is afroamerikai kapta). Csak ott kevesebb ember kezében van a döntés, jobban lehet kooperálni...

tbm 2008.02.19. 12:36:35

De hát ott van nekünk Bush papa, aki olyan gyakran hangoztatja, hogy "ő minden nap imádkozik".
(Persze aztán másnap reggel meg kiderül, hogy valójában a lézervezérlésű szuperrakétáiban meg a tábornokai tanácsában bízik...)
Minek lecserélni egy ilyen király keresztény politikust?? :)))