El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2008.08.12. 08:02 Tardi Grada

Együnk az agyunkért

Enni jó! Különösen akkor, ha jobb hangulatunk lesz tőle, és még az idegrendszerünknek is jót tesz. Sajnos nem ehetünk akármit, és főleg nem akármennyit. Júliusban jelent meg a Nature Reviews Neuroscience-ben egy összefoglaló azokról a kutatásokról, amelyek az elmúlt években a táplálkozás és az idegrendszer kapcsolatát vizsgálták. A tanulmány rengeteg új kutatási eredményt felsorol, s ezek mind arra utalnak, hogy a táplálkozás nemcsak közvetetten hat idegrendszerünkre, hanem erős, közvetlen hatások sokasága révén is.

Klinikai kísérletekkel igazolták, hogy az emésztőrendszerből a központi idegrendszerbe felszálló idegek ingerlése segít a depresszió kezelésében; vagy az üres gyomorban, illetve jóllakáskor termelődő hormonok szabályozzák a tanulási folyamatokat is. Számunkra érdekesebbek azonban azok az eredmények, amelyek a tápanyagok összetételével és mennyiségével kapcsolatosak.

Egyre többen vélik úgy, hogy az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend nemcsak az érrendszer védelme miatt előnyös az idegrendszernek, hanem ennél közvetlenebb hatásai is vannak.  Ezt a véleményt egy olyan kísérlet is alátámasztja, amelyben rágcsálókon kimutatták, hogy az omega-3 zsírsavak serkentik azon gének működését, amelyek fontos szerepet töltenek be az idegsejtek közti ingerület-átvitelben és a tanulásban. Omega-3 zsírsavak hiánya elősegítheti több idegrendszeri betegség kialakulását, figyelemzavartól kezdve a depresszión át a skizofréniáig.

Több kísérletet is végeztek iskolás gyerekeken, ahol az omega-3 zsírsavban gazdag étrend és az iskolai teljesítmény összefüggését vizsgálták. Különösen érdekes az a tanulmány, ahol problémás gyerekeket válogattak ki angliai iskolákban, és a csoport felének omega-3 zsírsavakat adtak, a másik felének placebót. Az eredmény itt is a problémák csökkenése és jobb iskolai eredmények lettek. Ezeket a telítetlen zsírsavakat szervezetünk nem képes előállítani, így mindenképpen a táplálékkal kell bejuttatnunk szervezetünkbe. Az olajos magvak mellett az egyik fontos forrása ezeknek a zsírsavaknak a hal. Egy statisztikai vizsgálat nagyon szoros összefüggést mutatott ki a halfogyasztás és a súlyos depresszió előfordulási gyakorisága között. Japánban, ahol kiugróan magas a halfogyasztás igen ritka a súlyos depresszió.

Mi köze lehet a halnak a depresszióhoz?

A génekre gyakorolt hatás mellett a szépen csengő DHA névre hallgató omega-3 zsírsav nagy mennyiségben található az idegsejtek membránjában, egyébként pedig főként halakban található, mivel a mikroalgák termelik nagy mennyiségben. (A vegetáriánusok tehát egyenek algát! Többek szerint jobban járunk az algával, mert a szennyezett tengerekből a halak elég sok káros anyagot is felhalmoznak.)


Ennek ellenkezője igaz a telített és transz zsírsavakra. Az előbbiek az állati, az utóbbiak a hidrogénezett növényi zsírokban találhatóak, így a margarinban is. (Ide kapcsolódik az aktuális hír, hogy Kaliforniából kitiltották a transz zsírsavakat.) Állatokon és embereken is kimutatták negatív hatásukat az idegrendszerre. A szokásos rágcsálós kísérletben, ahol telített zsírsavakban és cukorban gazdag diétán éltek szegény kísérleti állatok - akár egy csipszen és üdítőn élő kisgyerek - három hét után ki lehetett mutatni a tanulás és az ingeületátvitel csökkenésére utaló jeleket.

"A jóléti társadalmakban tapasztalható túltápláltságból és a szegény országokban megfigyelhető alultápláltságból fakadó problémák egymással összemérhető fontosságúak."A testmozgásról régóta tudjuk, hogy egészséges, s az újabb kísérletek sem mondanak ellent ennek a régi igazságnak. Rágcsálókban és emberekben is javítja a tanulási és memória képességeket a mozgás. Amikor rágcsálóknak a fent említett DHA-ban gazdag táplálékot adtak és a rendszeres mozgást is biztosították, akkor a két tényező által az agyra gyakorolt jótékony hatás nagyobb volt mint a csak edzést, vagy csak DHA-t kapó rágcsálóknál.

A magas kalóriatartalmú táplálék következtében megnő a szabad gyökök mennyisége, s az idegsejtek különösen könnyen sérülnek ezek hatására. Egereknél, egy kísérletben a kontroll csoporthoz képest 40%-kal csökkentették a kalóriabevitelt. Az így tartott állatoknál csökkentek az öregedéssel járó mozgási- és memória-problémák. Az embereken végzett kísérletek ellentmondásosak és egyelőre óvatosan kezelendők. Valószínű, hogy a kissé csökkentett kalóriabevitel és az étkezés időnkénti kihagyása előnyös hatású lehet, de csak akkor, ha amúgy a táplálék összetétele kiegyensúlyozott. Az azonban már most is tudható, hogy a jóléti társadalmakban tapasztalható túltápláltságból és a szegény országokban megfigyelhető alultápláltságból fakadó problémák egymással összemérhető fontosságúak.

Az alacsonyabb kalóriabevitelnél is megoldandó probléma a szabad gyökök kivédése. Több egérkísérletben bemutatták már, hogy különböző antioxidánsok csökkentik olyan betegségek kifejlődésének esélyét mint az Alzheimer-kór, illetve az agysérülések gyógyulását is elősegítik. Ilyen antioxidánsok találhatóak a bogyósgyümölcsökben (málna, ribizli, áfonyák...), a már emlegetett növényolajokban, vagy egyes fűszerekben. Egy széles körben, különösen Indiában előszeretettel használt fűszer a kurkuma - az ebben található kurkumin erős antioxidáns. Egyes kutatók véleménye szerint ennek a fűszernek köszönhető, hogy Indiában alacsony az Alzheimer-kór előfordulása.

Az utoljára kiemelt érdekes eredmény a táplálkozás és az öröklődés összefüggését vizsgálta. A mutációk mellett léteznek úgynevezett epigenetikus változások, amelyek nem közvetlenül a DNS információtartalmát változtatják meg, hanem az abban rejlő információhoz való hozzáférés lehetőségeit. Bizonyos környezeti hatások által előidézett változások ilyen módon öröklődhetnek.  Annyi már tudható, hogy bizonyos gének, amelyek az idegsejtjeink működésében fontos szerepet játszanak, nagyon érzékeny epigenetikus szabályozás alatt állnak. Egy vizsgálat keretében egy izolált svéd faluban 100 évre visszamenőleg vizsgálták meg 300 család születési, halálozási és egészségügyi adatait. Legfontosabb eredménynek azt emelték ki, hogy egy adott ember esélye arra, hogy cukorbeteg legyen és korán meghaljon megnő, ha az apai nagyszülők olyan időszakban nőttek fel, amikor bőségesen volt táplálék. Azt, hogy milyen mechanizmus áll ennek a hátterében, még nem értjük, de a fentebb már emlegetett csökkentett kalóriájú táplálkozás megítéléséhez egy újabb adalékot szolgáltat.

Még nagyon sok a tisztázandó kérdés a tápanyagok hatásaival kapcsolatban, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a különböző tápanyagok megváltoztathatják egymás hatását. Azok az agyi hálózatok, amelyek a táplálékfelvételért felelnek, nagyon szorosan összefüggenek a hangulatunkért felelős hálózatokkal, s ezek az összefüggések még sok kutatást igényelnek. Óvatosan kell kezelni minden új, még kellően meg nem értett felfedezést, és mindig szem előtt kell tartani, hogy kiegyensúlyozott és változatos összetételű táplálékot fogyasszunk. Egy biztos, a háziasszonyok örökre hálásak lehetnek az egereknek, már az eddigi eredményekért is.


13 komment

Címkék: tudomány


A bejegyzés trackback címe:

https://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr40611342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mesemondó · http://mesek.blog.hu/ 2008.08.12. 09:35:22

Ahogy Wood Allen mondta, lehet, hogy 100 év múlva a disznózsírt fogják egészségesnek tartani, és csodálkoznak, hogy mi nem esszük.

Annyi feltevés van a táplálkozástudományban, hogy bármit ehetünk attól függően, hogy kinek hiszünk.

Gery Greyhound // · http://www.bestofgyurcsany.hu 2008.08.12. 09:42:25

Mesemondó, egyetértek.

Egyébként az emberiség többtízezer éves, transz-zsírsavakról, szabad gyökökről és egyéb sületlenségekről viszont csak néhány éve divat tudni, amióta néhányan nagy bizniszt látnak benne (lásd még: "bio" cimkével bármit el lehet adni dupla áron is akár)

Mondjuk én alapból imádok mindent ami halból készült és depressziós sem vagyok, de ismerek olyan horgászt (meg is eszi a zsákmányt) aki viszont az :)

Juzo 2008.08.12. 09:51:56

- Gery Greyhound -:

Több ezer éve 30 évig éltek az emberek, most 80.

strati 2008.08.12. 10:03:33

Több ezer éve nem voltak ilyen városok, mint akár 'csak' Budapest, én két éve költöztem fel, és durva a különbség Egerhez és a szomszéd falvakhoz képest, pedig ott is nagyobb pörgés van, mint volt párszáz/ezer éve.
Emellett, amit eszel, az szennyezett talajban terem, permetezve lesz minden szarral, stb.
Tehát nem árt ilyenekre talán picit fokozottabban odafigyelni...

gyaloglevelesz 2008.08.12. 10:20:50

Strati, teljesen egyetértek, én is valami ilyesmit akartam írni.
Egyébként nem kell többszáz évre visszamenni, elég, ha csak az utolsó 50-60 évet nézed, hogy ez alatt az idő alatt hányszorosára nőtt a szennyezés. Nem mondhatom, hogy a nagyapám reggelire bedobott féldeci pálinkát meg szalonnát hagymával, mégis 90 évet élt, akkor én is megtehetem ugyanazt és én is vidáman elélek 90 éves koromig Azóta nagyon bekoszolódott a világ.

voroshering 2008.08.12. 10:42:48

elso

Retexis 2008.08.12. 10:59:22

Nem szeretem a halad, de egy jó disznótoros bármikor fel tud dobni.

baszki 2008.08.12. 11:03:13

A rágcsálókal kapcsolatosan alátámasztom a blog megállapítását. Nekem van egy nyulam, ami teljesen hülye volt, még a többi nyúlhoz képest is. Aztán rászoktattam a halevésre, ami nagyon nehéz meló volt, mert a hülye nem akarta megenni. Így lenyomtam a torkán. Ma már csak halat eszik, amit a közeli tóban maga fog ki. Így sokat mozog. Ezért szépen halad a tanulásban. Ir, olvas, és zongorázik.

malocz 2008.08.12. 11:11:33

Jelentősen megnőtt az átlagéletkor, de ez elsősorban az orvostudomány fejlődésének köszönhető. Azon belül is elsősorban a vírusok / bacik / fertőzések elleni harc, a sebészet, a fogászat / a fertőtlenítés, ilyesmik miatt.)

Ami nem volt régen, azok a finomított cukrok, lisztek milliónyi vegyszer, színezék, adalék és sorolhatnánk, illetve mindezeket nem csak a táplálkozással visszük be.
Az átlagember kedvence a túlcukrozott / sózott gyors és fagyasztott kaják, konzervek, stb… mindenki tudja miről beszélek.

Ezek miatt jelentek meg a múlt évszázadban az úgynevezett jóléti betegségek. A betegek (nagy) egy hányada idős, a biológiai termékenység ideális korszakán túljutott (40+), ami inkább riasztóbb, az az egyre rosszabb fizikumú és egészségű gyerekek.
Ma már a 3.-4 . generáció nő föl szeméten, és egyre ramatyabb állapotban vannak egészségileg (tegnap volt az M1-en tudósítás a balatoni kajákról, idén favorit a szalámis pizza, a girosz sült krumplival és a lángos, gyümölcsöt senki nem eszik).
A cukorbetegség, a csontritkulás, az idegrendszeri megbetegedések, a fogak állapota, a látásromlás, az allergia (sorolhatjátok tovább) mind ennek a felelőtlen és egyébként meglehetősen igénytelen táplálkozási szokásoknak az eredménye.

Egyébként meg mindent meg meg lehet enni a szemét kajákat is, de csak mértékkel. Meg ritkábban. És kezdhetjük kisebb lépésekkel, pl a dinnyéhez ne fehér, hanem barna kenyeret együnk. :)

Mattheo Guilleaume 2008.08.12. 16:23:02

Két dolgot nem értek. Az egyik, hogy mi az a szabad gyök és mi köze az idegsejtekhez? A másik, hogy az epigenetikus változások és az étrend között kiderült bármiféle konkrét összefüggés? Mert mintha ez a dolog csak úgy lógna a levegőben...

Különben azt hiszem, soha életemben nem olvastam még táplálkozással kapcsolatos cikket, de ez érdekes volt...

Alister · http://lemuria.blog.hu/ 2008.08.13. 21:55:25

Baszki:
Ez jó volt... :D

Mattheo:
A szabad gyökök nagy reakcióképességű, magas elektronegativitású és rövid életű molekulák. Károsító hatásukat úgy fejtik ki, hogy a test sejtjeiből elektronokat vonnak el, ezzel rongálva azokat.

Tardi Grada 2008.08.16. 17:59:04

Az epigenetikus öröklődés és a táplálkozás között csak annyi derült, hogy a nagyszülők táplálkozása valószínüleg befolyásolta az unokáik cukorbetegségre való hajlamát. Ez nem sok, de az érdekes, hogy pont a jólét esetén nőtt meg a betegség esélye. Szóval a kutatás lóg még a levegőben...
süti beállítások módosítása