Mennyit fizetne azért, hogy Gyurcsány Ferenc megbukjon?” – Gyanítom,  manapság sokan egész szép kis summát áldoznának erre a célra. Egy tudományos kísérlet szerint bizonyos országokban nem csak a rossz,  de a túl jó emberek megbüntetésére is szívesen áldoz a társadalom (nem  állítom, hogy Gy.F. erre példa).

A Science magazin 2008 márc. 7-i száma számol be a kísérletről, melyben  a résztvevők kaptak 20 zsetont, hogy azzal gazdálkodjanak (a kísérlet  végén náluk lévő zsetonokat pénzre válthatták és megtarthatták).  Mindenki eldönthette, hogy a zsetonjai közül betesz-e a közösbe, és ha  igen, akkor mennyit. Minden közösbe betett zseton után az összes játékos  kapott 0.4 zsetont. Vagyis ha betettem egy zsetont, azért 0.4-et kaptam  cserébe, de ha valaki más tett be egyet, azért is kaptam 0.4-et. Megérte  tehát kooperálni, hiszen ha 4 játékos játszott és mindannyian betették  az összes zsetonjukat, akkor fejenként 20 helyett 32 (80x0.4) zsetont  vihettek haza. Viszont a legjobban mégiscsak akkor járt az ember, ha ő  nem járult hozzá a köz érdekéhez, de játékostársai bőkezűen adakoztak.  

A kutatók azzal csavarták meg a kísérletet, hogy miután lezajlott egy  kör, meg lehetett egymást büntetni. Aki meg szeretett volna büntetni  valakit, annak fizetnie kellett egy zsetont, cserébe viszont hármat  elvettek attól, akit megbüntetett. A kísérlet több körből állt. 
Érthető módon a résztvevők azokat a sunyi élősködőket büntették nagy  előszeretettel, akik nem járultak hozzá a köz érdekéhez, csak élvezték  annak előnyeit. De nem csak őket. A kísérletet a világ több pontján  elvégezték. Egyes országokban azokat is keményen büntették társaik, akik  éppen ellenkezőleg, nagy összeggel járultak hozzá a közöshöz. Az is  pórul járt tehát, aki túl sok jót tett magának és embertársainak.  

16 kísérletet végeztek a lehető legváltozatosabb helyszíneket (Boston,  Melbourne, Nottingham, St. Gallen, Chengdu (Kína), Zürich, Bonn,  Koppenhága, Dnyipropetrovszk (Ukrajna), Szöul, Isztanbul, Minszk,  Szamara (Oroszország), Rijád (Szaúd Arábia), Athén, Maszkat (Omán)). A  városok sorrendje nem véletlen. A sor vége felé haladva egyre nagyobb  arányban büntették a „túl jó” embereket.  

Sajnos, Magyarországon tudtunkkal nem végezték el a kísérletet, de az El  Mondo furfangosan utána járt, mi lett volna az eredmény, ha elvégzik. A  tudósok megfigyelték, hogy a jók büntetése negatívan korrelál a  szociális erkölcsökkel (mennyire elfogadható az adócsalás, bliccelés  tömegközlekedési eszközökön, jogosulatlan állami juttatások ügyeskedő  igénybevétele) és a jog erejével (rendőrség, bíróságok stb.  hatékonysága, illetve hogy az emberek mennyire vannak megelégedve  ezekkel a szervekkel) az adott országban. A „jog erejére” vonatkozóan a  Világbank 2006-os adatai álltak rendelkezésünkre (WPS 4280 jelentés).

Ez  alapján Magyarországot a kísérletben résztvevő országok közül hatan  előzték meg (Dánia, Svájc, Ausztrália, Németország, Nagy Britannia és az  USA). A szociális erkölcsöket a World Values Survey 1999-es felmérése  alapján határoztuk meg. Ez alapján Magyarország a 9. volt a 16 ország  között (a sorrend: Törökország, Kína, Dánia, Ausztrália, Németország,  Svájc, Nagy Britannia, USA, Magyarország, Szaúd-Arábia, Oroszország,  Ukrajna, Görögország, Fehér-Oroszország, Dél-Korea, Omán - az utóbbi  kettőről nincs adat, így valójában csak 14 országból lettünk 9-ek). Úgy  tippelem tehát, hogy Magyarország valahol a középmezőnyben lehetett  volna néhány éve, vagyis a jó, társadalom boldogulását segítő embereket  kicsit jobban büntettük volna, mint a dánok, és kicsit kevésbé, mint az  ukránok.  

Azt gondolom, 2006 óta a „jog ereje” nem növekedett nálunk és a  szociális erkölcseinkben sem igazán bízom. Jó lesz vigyázni a hasznos és  jótékony cselekedetekkel.