El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2008.07.25. 07:52 Éhezőművész

Koldusból fogyasztót

Minden szép lesz? A felelős vállalatok hitelesebbé válhatnak, a négymilliárdnyi szegény egy része pedig a gazdasági vérkeringésbe bekerülve felemelkedhet - elvileg. A világbanki "világ megjobbítási" szempontokat felvillantó Development Outreach legfrissebb számában legalábbis nagyon bíztató (és elgondolkodtató) tanulmányok jelentek meg.

 

 

Néhány hónapja a kezembe került egy másik, magyar üzleti havilap, mely gyakorlatilag teljes számában a nagyon divatos, felelős vállalatokkal foglalkozott. Megindító olvasmány volt: minden oldalon Sales Development Managerek és Chief Executive Officerek meséltek arról, milyen fontos is a klímaváltozás elleni harc vagy éppen a kultúra támogatása. És még ha az említett vezetők munkába járáshoz nélkülözhetetlen terepjárója vagy szubjektív tenyérbemászási mutatója némi kétségeket is ébreszthetett az olvasóban, a céges tettek sokatmondóak. Még a legellenszenvesebb vállalatok is javulni látszanak.

A tettek - mondjuk egy hipermarket flottájának környezetbarát verzióra cserélése - már nem intézhetők el egy-egy kézlegyintéssel, mondván: píár-akció, semmi több. Mert hát persze, hogy az.  Az egész CSR - vállalati társadalmi felelősségvállalás koncepciójának az lenne a lényege, hogy a kegyetlen kapitalista cégnek egyre inkább üzletileg is megéri valami olyan pozitívumot is letenni az asztalra, amit nem csak a részvényesek értékelnek annak. Növekvő lobbierő, erősebb részvényesi elkötelezettség, márkahűség - az üzleti előnyök, ha nehezen is számszerűsíthetők, de megfoghatók.

A kritikusokat persze a társadalmi-természeti előnyök nehezen mérhetősége jobban érdekli. A cégek egyik kezükkel megsimogatják szegény etióp kisfiú bordáját, másik kezükkel meg gazdaságilag gyarmatosítják az országot. Példának okáért, a GAP, mely a gyermekmunkát büszkén elutasítja, tavaly egyik kiszervezett gyárában - micsoda meglepetés - szorgos gyermekkezekre bukkantak. (Igaz, a cég azt állította, hogy a beszállító tudtán kívül alkalmazott zsenge korúakat.) Hiába, a globális gazdaság nehezen átlátható szálakból álló szövet. A CSR pedig éppen ennyire nehezen értékelhető.

 "Ez nem CSR-program. Ez biznisz, társadalmi előnyökkel."A bevezetőben említett világbanki szemlében viszont olyan valamit találni, ami a fenti dilemmázásból előrelépést jelent. A relatíve újnak tűnő megközelítés lényege, hogy a négymilliárd főnyi, 3000 dollárnál kevesebb éves jövedelemmel rendelkező embertömeg hatalmas potenciális piacot jelent, de csak akkor, ha a szegénységből kiemelik. Kiemelni pedig annyit jelent, mint bekapcsolni a gazdaságba - például foglalkoztatással vagy korrektebb beszállítói szerződésekkel.

A legérdekesebb az Unilever indiai programja, amelyben mikrohitellel megtámogatva
képeznek iskolázatlan nőkből értékesítési ügynök-vállalkozókat. (A női nem is halmozza a hátrányos helyzetet arrafelé, a kasztrendszer pedig pláne nem könnyíti meg az értékesítést.) Az ügynökök (Shaktik), állandó jövedelemre tesznek szert, ami akár a család többi tagjának iskolázását is segítheti. Egyre több lakossági felvilágosítást is tartanak a higiénia előnyeiről. Nem azért, mert az Unilever annyira szívén viseli a fertőzések veszélyét, hanem mert ezt diktálja az üzleti érdekük. Ahogyan a cég egyik alelnöke fogalmaz: "Ez nem CSR-program. Ez biznisz, társadalmi előnyökkel."

Ez az a szemlélet, ami talán hitelesebbé teheti az egész jóságos vállalat történetet. Különösen érdemes még elolvasni az Afrikát lámpákkal ellátni próbáló cégek és a Nestlé politikáját.

Nincs más hátra, ha piac kell, fel kell emelni a szegényeket. Új fogyasztókra van szükség. Felmerülhet bennünk, hogy - ha netán minden rózsásan alakulna - jót tenne-e a Földnek, ha még néhány százmillióan sokszorosára növelnék ökológiai lábnyomukat, ha a szamarakat egyre több helyen felváltaná az újgazdag parasztdzsip. És felmerülhet bennünk, hogy jót tenne-e ez a változás mondjuk az afrikai családoknak, az egyes emberek lelkének.

Megkockáztatom, létezik olyan nyomor, ahonnan nézve a mi nyugati fogyasztói kultúránk is komoly előrelépésnek számít. Még ha mi magyarok ezzel többnyire csak a BBC-n is találkozunk.


32 komment

Címkék: marketing ajánló gazdaság etika környezetvédelem szegénység harmadikvilág hetidemagóg nagy a jólét


A bejegyzés trackback címe:

https://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr76582431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxt · http://fregoli.blog.hu/ 2008.07.25. 08:31:22

Érdekes gondolatok, és valóban komoly problémák amiről szó van, de úgy hiszem lehetne jobbá tenni a világot, még üzleti érdekek mentén is.
A világ jelentős része igen nagy szegénységben él, folyamatos életveszélyben.
A gyermekmunkát én sem tartom jónak, de ennek létéről is gazdasági érdekek tehetnek.

Hogy mondjunk egy társadalmilag pozitív példát is ami üzletileg is hasznos és kifizetődő: (sajnos nem találtam hozzá linket) a Lipton cég üzemeltet több hatalmas teaültetvényt, melyek közepén mindegyiknek egy újonnan épült falu áll, ahol a munkások lakhatnak teljes családjukkal együtt. Iskola, teljes körű orvosi ellátás, fizetést is az országos átlaghoz képest magasat kapnak, és bolt is üzemel, vagyis egy megfelelő szinvonalú életet teremtettek a dolgozók számára egy súlyosan elmaradott országban.

Pozitív példa, de nem ez a jellemző.

A pénz a befektetőknél van, és nincs szándékuk adni belőle, inkább megvárják míg elrohad a párnájuk alatt, ha nem tudják rövid távon megduplázni.

Ameddig nem vagyunk képesek egy működő modellt kidolgozni földünk ökológiai egyensúlyának fenntartására, addig egy ilyen cél profitorientált környezetben csak hatalmas környezeti károkkal kivitelezhető.
Hosszú távon, környezeti szempontokat szemelőtt tartva viszont elképzelhetőnek tartok egy olyan fejlődést, mely nem növeli tovább az ökológiai lábnyomot, vagy a lábnyom "zöldítését" valósítja meg.

roli101 2008.07.25. 08:37:45

A kapitalista, mint jótékonysági szervezet? Ezt is csak az agymosottak veszik be. Ha pedig minden szegény meggazdagodik,a Föld évek alatt elpusztult, ami lehet nem is lenne baj a Föld szempontjából.
A Föld úgyis újrakezdi, immár emberek nélkül. A parazita kipusztul.

viktor134 2008.07.25. 08:41:32

szerintem ez teljesen jó dolog.

a pecabot-hal problematikát oldja fel, és nem érzed, hogy minden amit odaraksz kidobott pénz.

a helyieket felemeli, és közben piacot is teremt. miért baj ez?


gondolj bele lighting africa =
-hosszabb munkaidő
-biztonság
-kevesebb gyerek (lehet olvasni, nem csak d*gni. :) )

szóval ez nem egy rossz ötlet.
és házon belül is jobban el lehet adni a piacfejlesztést a részvényesnek, mint azt, hogy mi a búbánatért támogatnád az olimpiai csapatot. :)

suzee 2008.07.25. 08:55:43

Végre valami kis elgondolkodtatóbbat olvastam a blogok közt. Azert sikerult egy elég komplex témát találnod. Bár nem hiszem, hogy eyert el kell menni Afrikaba vagz Indiába. Már maga a mi EU csatlakozásunk is erről szólt, piacszerzés. De ha már a kevésbé fehérbőrűeknél tartunk... (és megjegyzem nem vagyok rasszista) nem feltétlen ejtek értük könnyeket. Mert persze borzasztó lehet olyan nyomorusagban élni, de nem is tesznem semmit ellene. Persze forradalmakra (Kenya) meg ilyenekre van penz... Meg mikor ugymond kisemmizik oket, akkor ott valaki ugyanugy eladta a termeszeti es egyeb ertekeket kulfoldi penzre mint nalunk... Jelen pillanatban egy olyan orszagban elek, ahova tomegesen jonnek a menekultek. De ahelyett, hogy ertekelne jobb kornyezetet... aaa, nem... sirnak, hogy ez nem jo, az nem jo, pedig hidjetek el, megkapnak mindent. Ennyit a sanyaru sorsuakrol. A nagy cegek meg... hat kerem... ha valaki beveszi a maszlagukat, akkor ez van... es beveszik...

Kovács Ügynök 2008.07.25. 09:02:04

Errol csak ez jut eszembe:
www.youtube.com/watch?v=TboJUxTIaC4

Zetek 2008.07.25. 09:05:58

A kínaiak és az indiaik egy részét már felemelték. Nekiálltak keményen fogyasztani, az eredmény bármelyik benzinkútnál jól látható. Az ilyen süketelésekkel keressék a volt gyarmattartókat s próbáljanak náluk kereskedni. (Aki saját pénzét ilyenre költi, ám tegye.)
Apropó, ideje lenne észrevenni, hogy mi is gyarmat vagyunk. A problémáink sokban hasonlóak a harmadik világéval.
Az igezi kérdés, hogy egyesek miért tudnak annyira lelkesedni sokezer kilométerre lévőkért, miközben a szomszéd is hasonlóan nyomorog.

maxt · http://fregoli.blog.hu/ 2008.07.25. 09:10:00

Én ott látom az alapvető problémát a menekültekénél, hogy azt hiszik, mint pl Magyarok Ausztriáról, hogy kolbászból van a kerítés, és amikor megkapják a ruhát, meg a zsebpénzt, akkor keveslik.

A fejlődés nem is igazán jó fogalom az esetlegesen elinduló felzárkózásra, mert a fejlődés mint olyan pozitív előjelű dolog.
Én inkább a változás szót használnám, mert a jobb körülményekhez, változtatni, és változni kell nem csak az életvitelnek, hanem a társadalmi rendszernek is, és ez a tapasztalatok alapján zökkenőmentesen nem következhet be.

suzee: Ameddig az afrikai országok vezetői csak a markukat tartják segélyért, és az utolsó fillérig zsebre teszik, miközben az utcán tömegével halnak éhen az emberek, addig nem lesz változás. A fegyveres konfliktusok jórészt ezen vezetők utasítására és pénzéből folynak.

Ha törvényes rendet lehetne tartani, és a befektetések révén munkát, keresetet, és fogyasztési lehetőséget teremteni a lakosságnak, ezáltal csökkenteni (vagy megszűntetni) az állami függést, a helyzet véleményem szerint megváltozna.
Csakhogy túl sok a feltétel. Tudom.
De elméletként úgy hiszem életképes.

Realista 2008.07.25. 09:13:29

Ez a blog egy teljes marhasag. Mi az, hogy fel kell emelni a szegenyeket? Latszik, hogy a blog iroja azt sem tudja, hogy a szegenyek miert szegenyek.

Elarulom. Azert mert kevesebb eroforras all a rendelkezesukre mivel az eroforrasok (energia, etel, fold, stb) vegesek. Ha mindenkinek egyforma eroforras jutna akkor mindenki szegeny lenne es nem lenne fejlodes ugyanis ez megkoveteli az eroforrasok koncentraciojat. Tehat egy veges eroforrasu kornyezetben a szegenyseg adott.

Az pedig, hogy ilyen sok szegeny van a feher ember sajat maganak koszonheti. Soha sem lett volna szabad a szegeny orszagoknak segelyt adni (ami raadasul bujtatott tamogatas a segelyt ado orszag termeloinek), mert igy meg tobb szegeny lett. Velemenyem szerint ma a Foldon minimum 1 milliarddal (de inkabb 2-vel) tobb ember el a segelyezesnek koszonhetoen, mint nelkule.

Az energia dragulasaval pedig ezt a segelyezest nem lehet fenntartani. A kovetkezmenye pedig az lesz, hogy ez az emberfelesleg el fog tunni (meghal) . Ugyhogy hacsak nem tortenik valami csoda akkor fel lehet keszulni a WWIII-ra ugyanis ennyi ember nem fog olbe tett kezzel meghalni. Persze ha WWIII nem is lesz attol meg a mi eletszinvonalunk is csokkeni fog es igy vegre el fogjuk erni a nyugati eletszinvolnalat, mert a nemet is ugyan olyan szarul fog elni, mint mi.

Persze az ilyen valtozasok kovetkezteben a demokraciaknak is vege lesz, mert a demokracia csak egy bizonyos eletszinvonal felett lehetseges. Lehet imadkozni, hogy a kutatok talaljanak valami konnyen kitermelheto energiaforrast ami kompatibilis a mostani infrastrukturankkal (ami a fosszilis energiakra epul) kulonben rovid idon belul eljon a kovetkezo sotet "kozepkor".

suzee 2008.07.25. 09:25:32

Realista: reszben egyet ertek veled... reszben nem... a sok tamogatassal tenyleg csak felduzzasztjak a szegeny tomeget. Bar Zetek irta, hogy minek foglalkozik az osszes allam es ceg ezzel, hogz kimentsuk oket a nyomorbol... (most kimondottan Afrikarol beszelek) mikor egyreszt van eleg bajunk amugyis, meg nem is hagyjak (lsd penzbenyelo, haboruzo vezetok) Ami az eroforrasokat illeti... azert ami akadna nekik, azt mar eladtak. Lsd Algeria... olajuk van, franciak furjak. Vagy lasd Elefantcsontpart, Negeria es arrafele, iszonyat halszat lenne, hat nem eladtak a jogokat. Szoval nem tudom erre mit kene mondanom. Ami meg a szukos eroforrasokat illeti, az eszaki sarkkoron tul lakom... nesze neked viszontagsag.. megse kell segelyt kuldeni...

suzee 2008.07.25. 09:29:56

Maxt: amugy szerintem jo az elmeleted.. de szerintem fuggetlenul, hogy minden orszag strapalja magat a segitseggel, meg a nagy empatiaval... nagyon is rendjen van ez neki... mindig kellenek hulyek.. akiknek el lehet adni a fegyvert... Na mert persze valoszinuleg nem maguk gyartjak... lehet mindig villogni, PR-t epiteni, be lehet torni a piacaikra... cserebe kuldunk segelyt... elgondolkodtato, lehet hogy nem is olyan rosz biznisz

Realista 2008.07.25. 09:44:06

suzee: azzal, hogy eladtak bizonyos jogokat nem biztos, hogy rosszul is jartak. Ugyanis megfelelo technologia es tudas nelkul ugysem tudtak volna kiaknazni ezeket az eroforrasokat.

Ami pedig a sarkkoron tuli szukos eroforrasokat illeti: nem hiszem, hogy nagyon szukosek lennenek amikor erre a forumra tudsz posztolni. Raadasul valszeg nem is vagy tisztaban vele mennyi segelyt is kapsz igazabol, hogy a sarkkoron tul is meg tudjal elni. Ebben az esetben a segely szot ugyanis le kell cserelni az ado szora. Bar nyilvan te is adozol igazabol mas emberek adojabol elsz amit az allam arra hasznal, hogy pl. az energia arat csokkentse.

suzee 2008.07.25. 10:09:48

Jo, en egy masodpercig nem panaszkodom. Sot, ha tudnad hogy meg digitalis kabel tv-m is van :D Amugy az aram ar csokkenes ragalom... piaci aron vesszuk az aramot. Mellesleg nem hiszem, hogy mas emberek adojabol elnek. Inkabb a menekultek elnek az en adombol. Kozel 40% adot fizetek amugy. De nem is ket gazdasagot szeretnek osszehasonlitani... hanem a gondolkodasmodot. Hogy itt a vezetok eloreviszik az allamot, nem pazarolnak, nem lopnak. Kihoznak a lehetosegekbol amit lehet. (amugy itt sincs kolbaszbol a kerites) En ezt hianyolom az afrikaiakbol... ulnek a valyogviskoban es varjak a segelyt. Es elturik, hogy rablo banda uralkodjon rajtuk.

maxt · http://fregoli.blog.hu/ 2008.07.25. 10:23:58

Tekintve, hogy milyen hatalmas összegekről van szó és milyen világgazdasági hozzájárulás van a segélyezett országoknak, gyakorlatilag kidobott pénz minden ami oda kerül.

Először csak termelést lehet telepíteni és megfelelő infrastruktúrát, hiszen jobb anyagi helyzetbe kell hozni a lakosságot, hogy a kereskedelem, a fogyasztás beindulhasson.

Én nem tartanám jó üzletnek afrikát rövid távon, csak az embertelen körülmények fenntartásával.
Nem csodálom, hogy az extraprofitra hajtó multik kihasználva ezt a mérhetetlen szegénységet gyakorlatilag rabszolgaként foglalkoztatják a lakosságot.

Maximális haszon, és semmit más.
Hullámvasút!
Fejlődés, majd lejtmenet és csődök.
A jelenlegi gazdaságpolitika (elsősorban a bankok és multicégek részéről) ezt a folyamatot erősítik, és egyre jobban kibillentik a mérleget.

Mindenki csak rövid távon gondolkodik. Mesterségesen pörgetik a folyamatokat, így rövid távon érnek el extra profitot, aztán látványos veszteségeket.
Egy visszafogottabb fejlődés igaz kevesebb, de folyamatos haszonnal tartós növekedésre állíthatná az egész világot válságveszély nélkül.
Persze akkor a pórul jártakon való élősködés nem volna lehetséges.

Republikánus 2008.07.25. 10:27:41

Azért arról kár ábrándozni, hogy a itt szegénység felszámolása folyik, etikai megfontolásokból. Nyilván csak annyi szegényt "emelnek fel", amennyit a cég üzleti érdekei feltétlenül megkívánnak - erről pedig tudni lehet, hogy jóval kevesebb, mint amennyi lehetséges vagy kívánatos volna.

Magyarán: erkölcsi szempontból semmi tiszteletreméltó nincs ezekben a programokban. (Ezen szempontok figyelembevételét kizárólag az állam és/vagy a civil társadalom képes rákényszeríteni egy kapitalista vállalatra, efelől ne legyenek illúzióink.)

Realista 2008.07.25. 10:29:18

suzee: biztos lehetsz benne, hogy mas emberek adojabol elsz. Azt irtad, hogy a sarkkoron tul elsz, nyilvan valami kisvarosban. Ez a kisvaros nyilvan kap az allatol valamennyi penzt es igen nagy valoszinuseggel ez a penz tobb, mint a kisvarosban elok adoja (hacsak nem milliomosok elnek ott). Ez egyebkent mindenutt igy van Europaban: a nagyvarosok tartjak el a kisvarosokat/falukat.

Az a hit pedig, hogy a vezetok jol hasznaljak fel a penzt naivitasra utal. Rabolt penzt (adok) nem lehet optimalisan elkolteni. Ha hozzad vagnanak egy kalap penzt te sem tudnad optimalisan elkolteni. Persze a magyar helyzethez kepest valszeg optimalisabban koltik el de meg optimalisabb lenne ha az embereknel hagynak a penzt es nem vennek el eroszakkal.

suzee 2008.07.25. 10:37:07

Realista... teljesen elkeseritesz...:) a vegen ugy erzem magam mint egy eltartott menekult. A vegen meg kell fontolnom hogy hazamegyek pestre, mert ezek szerint a nagyvaros a valami, a tobbi csak eltartott.
Amugy nincs jol felhasznalas, de kis magyar aggyal azt latom, hogy jobban mint otthon.

Dezsőjóska 2008.07.25. 10:43:51

Realita inkább anarchista, a postjai alapján:)

Nem akarom elvinni a beszégetés irányát más felé csak a párhuzam kedvéért:
A cigányok felé nagyon csekély az együttérzés mivel ők a mi kenyerünket eszik. A roma probléma ugyan az mint a fekete afrikai, csak az nagyon messze van és olyan romantikus érzés gondolatban segíteni. Eljön majd az idő amikor azok is a mi kenyerünket akarják enni, akkor majd azon gondolkozunk, hogy mi a bánatnak segélyeztük öket a XX.-XXI-ik zsázadban!

suzee 2008.07.25. 11:19:13

Dezsojoska... egyet ertek... csak en nem mert most elohozni a ciganyokat... a vegen be kell ismernem, hogy rasszista vagyok :)

Dezsőjóska 2008.07.25. 11:54:41

Véleményem szerint az európai embernek tilos lett volna betenni a mocskos bakancsát afrikába, ami 1 földi paradicsom volt még 2-300 éve. Hát természetesen ezért is tette be :)
De ami volt elmúlt, felesleges rágódni rajta. Viszont azért mélyen gyökerezik a szégyenérzet, ami ebből fakad, erre lehetne a segély a gyógyír. Mármint a szegény európai lelkekre gyógyír, mert természetesen az afrikai szegénységre nem az. Most is mint 300 évvel ezelőtt le kéne zárni afrikát, se élelmet, SE FEGYVERT beszálítani. Továbbá se aranyat/gyémántot/olajat ki. Aztán megnézni hogy is áll a helyzet 50 év múlva.

Éhezőművész 2008.07.25. 13:53:58

"Tehat egy veges eroforrasu kornyezetben a szegenyseg adott." Miért is? Legfeljebb, ha a rendszer statikus, és sokkal kevesebb az erőforrás, mint az igény. Jelenleg legfeljebb a második igaz. Az erőforrásoknak van egy olyan tulajdonságuk, hogy allokálhatók, amivel komoly hatékonyságnövelés érhető el társadalmi szinten is. Csoda persze nem. Ajánlott olvasmány: Vilfredo Pareto művei... Egyébként szerintem elég unalmasak a cinikus vélemények a harmadik világgal kapcsolatban. Semmi sem könnyebb, mint megállapítani, hogy nincs mit tenni a szegényekért. (szvsz.)

Dezsőjóska 2008.07.25. 15:15:59

Mert nincs is. Vagy a sajátodból adsz, vagy mást nem tudsz csinálni. De ki ad a sajátjából? A világ GDP-ének hány százaléka megy segélyre? Töredék... Amit a kormányok adnak az csak vicc, de minek is adnának, meg van a saját problémájuk!

Az "allokáció" szó használatával azért nem vagyunk lehengerelve, ezt had valljam be. Ez nem csak gazdasági kérdés, hanem biológiai is. Adott eléhelyen lévő élőlények kitöltik a rendelkezésre álló helyet/erőforrásokat, maximalizálják az egyedszámot. Ez nem is baj, amíg csak egy faj (esetünkben fajta, másnéven rassz) él azon a helyen. A erősebb/ügyesebb kiszorítja a többit. Na itt jön be a szegénységi faktor. Akit kiszorítanak, értelem szerűen kevesebb jut, ergo szegény lesz.

Vipera 2008.07.25. 15:18:46

A nyugati fogyasztói kultúra, ma már jól láthatóan, hosszú távon önpusztító jellegű, tehát csak a rövid távon önpusztító életformákhoz képest jelenthet előrelépést. Amit a nyugat üzleti érdekből nyomornak nevez, nem biztos, hogy az. (A pénztelenség nem feltétlenül jelent nyomort, akkor már inkább az éhezés.)

Dezsőjóska 2008.07.25. 15:24:52

Mondjuk a téma gyümölcsözőségét, a gyurcsányozás/orbánozás-éhoz tudnám hasonlítani. Köteteket lehetne okoskodni. A szegénység problémályát még ha meg is lehetne oldani, nem tesszük. Mivel akinek a lehetősége meg van rá, az nem akarja. Ennyi.

1234 2008.07.25. 15:28:36

A szegénység megszüntetésére egyetlen lehetőség van: MINDENT egyenlően elosztani -burzsujoktól elvenni, kizsákmányoltaknak odaadni. Meghatározni, egy emberre mekkora összeg jut - amíg ez az összeg tart, addíg élhet belőle, ha elfogy, kivégezni. Mindenki dönthetne, hogy egy évig játssza a Janit, vagy 100 évig él normálisan. Persze ez sosem fog megvalósulni, hiszen nem a szegények hozzák a törvényeket. (Csányi, Gates és a többi főgeci esetében, amennyiben az általuk összeharácsolt vagyon nem mérhető össze életük hosszával, úgy a rokonságon kell behajtani.)

Azazello 2008.07.25. 15:50:17

1234 te hiszel még a "romantikus kommunizmusban"?! :D:D:D

1234 2008.07.25. 16:02:14

Az elvben hiszek - a megvalósulásának 0% feletti lehetőségében sajnos nem.

kína 2008.07.25. 17:09:37

Aztán szépen fejlődnek, és részt kérnek az erőforrásokból. És akkor mindenki sír, hogy drága az olaj, az élelmiszer. Pont úgy, mint kína esetében.

noob 2008.07.25. 19:19:17

Ki mondja, hogy kevés az élelmiszer a világnak?

Csak nálunk közel 1 Mio hektárt vontak ki a termelés alól. Egy éve még fásítani akartunk a terület 10%-án. A kvótarendszer miatt csak Románia ( közel 10 mio ha szántó) 2-3 Mio ha-t, Bulgariában kézel 1 Mio hektárt nem müvel meg.. Az USA mai is extenziv mezögazdaságot folytat : azaz a minimális ráfordítás mellett elérhető termés a lényeg, szemben Európában ahol a terméshozam maximálizálása a cél. Föld van elég.

Maga a német agrárminiszter mondta ca. 6 hete, hogy az élelmiszerár-emelés legalább 40%-a spekuláció eredménye....

Alister · http://lemuria.blog.hu/ 2008.07.26. 13:27:06

Szegények mindig voltak és mindig lesznek, ahogy gazdagok is. Vannak dolgok, amik soha sem változnak. Egyszerűen bizonyos, a hatalommal és annak gyakorlásával kapcsolatos szituációkat alapvetően kógens, természettudományos jellegű törvényszerűségek határoznak meg. A gravitációt se érdekli, éppen kik az elnyomottak és kik az elnyomók...

noob 2008.07.26. 14:23:49

Alister szerint tehát ,hitétől függően, vagy 1. isteni akarat vagy 2. fizikai valóságunkban gyökerező törvényszerüség, hogy a max-min keresetek kézétti arány Mo-n 400:1-hez? Hogy iskolákban nincs kréta, de a első szolga (prime minister) gyermekével külön szobában foglalkoznak, olyan iskolában ahol az feléves tandíj magasabb mint a magyar átlagkereset 2x-se?

Akkor ez is idevág:

As many observers of European politics know, democracy does not come easy on a continent where European elites view themselves as an aristocracy entitled to rule over the ignorant masse

Alister · http://lemuria.blog.hu/ 2008.07.29. 00:29:15

noob:
Ennek semmi köze a szerintem-szerinted témaköréhez. Ez az objektív, mérhető külső valóság, nem a kenyér és a bor átváltoztatása. Hogy ez igazságtalan és "szívás"? Ez az élet, nem a rózsaszín dajkamesék...

eltűnődő furaalak 2008.07.30. 09:57:08

maxt: érdekes amit írsz, és szerintem is a hosszú távú, fenntartható fejlődés irányában lenne a kiút.
Ezt a jelenlegi keretek között nem tartom megvalósíthatónak, mivel a rövidtávú extraprofitra hajtó társaságok olyan versenyelőnyre tesznek szert, hogy felvásárolhatják a hosszú távon gondolkozó konkurrenciát. Tehát hosszútávon gondolkozni csak akkor van értelme, ha a céget (legaláb 50% felett) saját tulajdonban sikerül tartani, ami tovább fokozza a versenyhátrányt...
A bökkenőt szerény véleményem szerint elsősorban az okozza, hogy az extraprofitot termelő vállalatok sokszor nem fizetnek ki minden járulékos költséget, hanem szétkenik és mindenki másra áthárítják. Jó példa erre a környezetszennyezés, vagy pl. a dohánytermékek esetében az egészségkárosítás.
Következtetés: a járulékos költségeket adó formájában be kellene hajtani, inkább felül- mint alulkalkulálva, és máris nem érné meg extraprofitra hajtani.
Viszont az országok rövidtávon a befektetők kegyeiért versenyeznek (új munkahelyek, ld. hazai adókedvezmények az elmúlt bő 1 évtizedben), ezért ez sem igazán megvalósítható, legfeljebb globálisan, de a befektetők lobbiereje miatt afelől is kételkedem, hogy a kevésbé kiszolgáltatott fejlett országok hajlandóak lennének először lépni...
Bizonyos területeken apró előrelépések figyelhetőek meg (pl. környezetszennyezési kvóták) de szerintem ami eddig van, az édeskevés...