El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2010.04.27. 10:00 Maren Maris

Isteni lakáskultúra - kortárs szakrális építészet

A megbízóval a tervezés során nagyon jó viszony alakult ki, így a végeredménnyel mindketten elégedettek vagyunk, illetve: szerencsére a megrendelő régi barátomként teljesen megbízott bennem, a tervek elkészítéséhez szabad kezet kaptam - olvashatjuk a két lehetséges ok valamelyikét, amiért az a cikkben bemutatott ház tényleg olyan jó lett.  Az interjúknál őszintébb szituációkban pedig a jöttek a kockás papírral, amire az ötleteiket rajzolták–résznél érdemes együttérzésünk jeléül egy lesajnáló szemforgatással érzékeltetni, hogy ettől aztán mi is lehetetlen egy helyzetbe kerülnénk. Márpedig az építész az építés folyamatában segítő, a megbízónak segít, hogy olyan háza épüljön, amilyenre szüksége van. Ha ez a ház történetesen az Isten háza, akkor az építész szakrális építésben segít.

 

Isten házába emberek látogatnak, ez a természetfelettivel való kapcsolat kijelölt tere.  Szóval a keresztény gyakorlatban Isten házának felhasználója a hívő közösség, a gyülekezet, legtöbbször valamilyen egyház színeiben. A templom pedig a közösségnek, a közösség szertartásainak ad helyet.


A funkció, a liturgia szabályainak keretet biztosító térszervezés még ma is konkrét vonalakban rajzolódik ki azon a bizonyos kockás papíron. De a szakralitás több ennél: a formában, anyagokban, arányokban és részletekben elrejtve válik szentté az egész. A történelem folyamán közérthető jelkép- és eszközrendszer, gyakran az egyház által dogmatizált esztétikai kód alakult ki, ami ezt a szentséget hitelesítette, megkérdőjelezhetetlenné, alapvetéssé téve azt. A kortárs építészetben viszont ennek az eszközrendszernek a használata elavulttá, hiteltelenné vált, az új templom egyedisége, többitől való különbözősége pedig elvárássá.


Így aztán a szakrális épület a tervező, tervezők személyes Isten-vagy transzcendens-élményének megfogalmazásává válik. És a közmegegyezés hiányában ez a szakrális térről való kép nem minden esetben találkozik a templomot használó közösségével. A kortárs templomokban gyakori, hogy a letisztult formavilágú nyersbeton szószéket csipketerítő fedi, a minimalista vonalvezetésű padsorokat virágmintás párnák tarkítják, az acélból megmunkált szenteltvíztartóban csiszolt-üveg tálka díszeleg. Mintha a gyülekezet máshogy találná szépnek az ő templomát.


Mert úgy tűnik, a nehezen megfogalmazható szakralitás mindenki számára összekapcsolódik a szépséggel. Pedig a szépség nemcsak a szakrális épületek sajátja. Néha zavarba hoz a gondolat, hogy a természetfelettihez kapcsolódó építés puszta esztétikát jelent, mintha a természetfeletti a szépséggel volna elérhető. Ráadásul az, hogy ez az esztétikai kód személyes, túl emberinek tűnik. Úgy érzem, résen kell lennem, nehogy ugyanúgy találjam szépnek egy kortárs templom falát, mint egy városházét, vagy mintha félreértenék valamit, amikor egyaránt gyönyörködtet egy múzeum ablakkivágása és egy ravatalozóé. Bezzeg a középkori katedrálisok! Főleg azok az emberi léptékű kis románkoriak, ott teljes bizalommal borzongok bele az emberfeletti kifejezés erejébe. Talán az egyértelműségnek ezt a biztonságát jelenthette az is, amikor az istenfélés minden ember számára alapvetésnek számított.


8 komment

Címkék: templom építészet kereszténység természetfeletti szakrális


A bejegyzés trackback címe:

https://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr121698218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2010.04.27. 14:15:23

Isten kézzel épített házban nem lakik. Juj mit mondtam, juj.

-r2- 2010.04.30. 12:10:38

@endike: Ja, mit mondtál? Bár nem tudtam teljesen koncentrálni a cikkre, de szerintem senki se állította, hogy ott lakik. Isten háza és a gyülekezet temploma, most amit ki tudtam szűrni a fentiekből. Amúgy az idézet nem rossz.

valójábannemberci 2010.05.01. 01:08:05

Szerintem jó az, ha egy templom, vagy imaház annak néz ki ami. Bár utóbbira jellemzőbb a művház, kávézó, gyorsétterem, stb. jelleg, előbbiben, ha templomnak is tekintik, akkor még van helye a hagyományosnak, akár újraértelmezve is. Például nekem a hideg futkos a hátamon az izlandi lutheránus népegyház Hallgrímskirkja templomától, ami modern, és mégis hagyománytisztelő, belül meg egyházi IKEA berendezése van, ami mégis pont oda illik, abba a térbe.
Aztán persze vannak nagyon nem jól eltalált modern templomok is.
Szóval szerintem inkább hajoljon a kedves tervezők keze közelebb a hagyományoshoz, és a modern vonalakat inkább csak frissítésnek használják, mint esetleg egy multiplex mozit alkossanak.

De a szakrális építészet csúcsa akkor is a gótika. ;)

a nyugalom megzavarására alkalmas · http://www.youtube.com/watch?v=NBszQFz6buA 2010.05.01. 13:59:38

@berciXcore:

"jó az, ha egy templom, vagy imaház annak néz ki ami"

és mik a templom,imaház specifikus attribútumai?

valójábannemberci 2010.05.01. 19:10:06

@a nyugalom megzavarására alkalmas: Részemről a kecses és magasztos esztétika. Mondom, lásd modernek közül az izlandi Hallgrímskirkja formavilágát. Na az templom. De egy plázára hajazó vörsipcenter az nekem nem nyújtja ugyanezt.

Maren Maris 2010.05.02. 00:27:25

@berciXcore:

És voltál is benne? Kíváncsi lennék, hogy milyen élmény élőben. Meg hogy vajon mindenkinek ugyanaz-e a "kecses és magasztos esztétika".

valójábannemberci 2010.05.02. 00:43:35

@Maren Maris: Még nem jártam benne, csak minden hozzáférhető módon igyekszem megnézni "távilag". De biztos vagyok benne, hogy megállna bennem az ütő, ha ott lennék. :)

Persze nem csak az ilyen tetszik, nagyon különlegesnek tartom még Helsinkiben a Sziklatempolmot is.

Mintha valahogy a hagyományosabb keresztény egyházak jobban ráéreznének arra, hogy mi a szakrális építészet olyan esszenciája, ami a például a neoprotestánsoknál hiányzik.

De részemről abszolúte a gótika varázsa alatt vagyok, de vannak kivételek (pl.: Drezda: Frauenkirche; London: St. Paul's Cathedral)
süti beállítások módosítása