El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2006.11.10. 09:33 ficus

Kitaláció, te állat!

Elképzelésem nincs, honnan szalajsztották ezt a micsodát. Mondunk olyat valaha, hogy szórakozáció? Vagy elmélkedíció? Netán szarakodáció. Ugye, hogy nem?


"A regény valós és fikciós elemeket sző egybe, így végül az ember nem tudhatja, hol ér véget a kitaláció, és melyek a valós állítások.” (Index.hu )

“A Da Vinci-kód... Tény vagy kitaláció? A nézők el fognak csodálkozni a tények hallatán!” (Tesz-Vesz.hu )

“Ez egy művi kitaláció, tehát próbáltuk mindazon szituációkat összeszedni, ami egy ilyen repülőgép-baleset során előfordulhat, hogy ezt komplexitásában gyakorolhassuk.” (Horváth Árpád, repülőtéri katasztrófavédelmi igazgatóság )

“Ez mind komoly? nem kitaláció?” Egy hozzászólás Mattheo Guilleaume bejegyzéséhez

Szóval én alapvetően nádasdysta vagyok, volt szerencsém személyesen is tanulni a nyelvész úrnál. Nem szeretem a babonás nyelvi purizmust. De azért én sem vagyok fából. Ott bujkál belül az egészséges inkvizítor, és egyes szavakért bizony nem spórolnék a kiszabható évekkel.

A “kitaláció” ilyen. Legalább 2 év letöltendő. Mondjuk, ha figyelembe vesszük, hogy ennyit ma már egy tiltott jelképet hordozó obeliszk leköpéséért is kaphatunk, akkor legyen inkább három.

Ez a magyar-latin korcs valami elképesztő magabiztossággal tetszeleg egy normális szó szerepében. Ha képileg kell megközelítenem, olyan, mint egy elhülyült, tudálékos öszvér. Bőg, bénán illegeti magát, közben pedig azt képzeli, hogy ő a fehér ló, Horthy Miklóssal a hátán. Állítom, nincs mégegy ilyen idióta szava drágalátos nyelvközösségünknek. Talán még a drágalátos, de arról most inkább ne is.

Elképzelésem nincs, honnan szalajsztották ezt a micsodát. Mondunk olyat valaha, hogy szórakozáció? Vagy elmélkedíció? Netán szarakodáció. Ugye, hogy nem? Legfeljebb viccből, de inkább úgy se, mert érezzük, hogy baromira nem poénos. Bár egy átsuhanó mosolyt látnék piszkos szájú honfitársaim arcán, vagy tudnám: kényszerből cselekednek. De így? Két év, minima.


Szólj hozzá!

Címkék: nyelv ízlésrendőrség


A bejegyzés trackback címe:

https://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr7153592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása