El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2007.03.14. 11:43 Amondo

Végre egységes a nemzet

Szeretem a Sólyom Lászlót. Biztos azért is, mert általában egyetértek a döntéseivel, de a legfontosabb érv mégiscsak az, hogy olyan aranyos esetlenséggel pislog, és fahangon beszél nyilvános szerepléseikor.

 

rózsaszín sólyom

Természetesen a stílusteremtő Árpi bácsi volt, ezt nem lehet elvitatni tőle. A Köztársasági Elnökkel szemben ma már alapkövetelmény, hogy megszeppent tekintettel nézzen a kamerákba, de még inkább valahova a kamerák mellé. Olyan szóba se jön, aki életszerűen intonál. Mádl kicsit talán ki is lógott a sorból.

Naszóval nagy kedvencem az elnök úr. Okos, határozott, karakán, az egyetlen hiteles személyiség meg egyébként is cukipofa. Ezért kerültem bajba, mikor megtudtam, hogy elutazott és nem lesz itthon március 15-e délelőtt. Hogy magyarázom meg ezt a nyilvánvaló baromságot úgy, hogy az kedvező fényt vessen szeretett politikai hősömre? (Mint tudjuk a hivatalos magyarázat valami olyasmi, hogy magánúton lesz Erdélyben, de mégis meghívásra megy és beszédeket mond, ezzel is kifejezve a nemzet egységét.)

Több napos tépelődés után tegnap végre leesett a tantusz. Hát persze! A nemzet egysége! Teccik érteni ugye: a Köztársasági Elnök testesíti meg a nemzet egységét, mint azt úton-útfélen hallhatjuk. Namost olyan per pillanat nincsen nekünk. Nincs mit megtestesíteni, logikus lépés a menekülés. Azaz nem is menekülés ez kérem, hanem figyelmeztetés, a nemzet megdorgálása. Vagy máshonnan nézve azt is mondhatom, hogy a vereség beismerése: nem megy gyerekek. Itt erőlködöm, erőltetem ezt a józanság dolgot, meg az erkölcsiséget, meg a korrektséget, aztán erre jutottam. A nagy semmire. Nem bírok én itt egységet teremteni, de még megtestesíteni sem. Feladom. Nem is próbálkozom ezzel. Elmegyek.

Nekem mindig szimpatikusak voltak a lúzerek. Pláne az ilyen tehetséges és jóravaló lúzerek, akikkel a sors úgy kibabrált, hogy Köztársasági Elnökök lettek Magyarországon. Most is megbocsátok az elnök úrnak ezért a félrelépésért. Sőt, minél többet gondolkozom rajta, annál szimpatikusabb. Végülis megteremtette az egységet nem? Mindenki – jobb és baloldal kéz a kézben - hülyeségnek tartja ezt a húzását.

 

 


Szólj hozzá!

Címkék: sólyom társadalom haza


A bejegyzés trackback címe:

https://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr54153732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása