Mi a kapcsolat a rabszolgaság eltörlése és a klímaváltozás megállítása (csillapítása, megfordítása stb.) között? Marc D. Davidson történész szerint az, hogy a "reakciós elemek" érvelésében, retorikájában a másfél századnyi időtáv ellenére is megdöbbentő a hasonlóság.
A XIX. században a rabszolgák munkaereje számított, ma pedig a fosszilis energiahordozók számítanak az amerikai (és fejlett nyugati) gazdaság legfontosabb tényezőjének. Az alapszituáció mellett viszont - meglepő vagy kevésbé meglepő módon - a hangoztatott érvek is hasonlóak azzal kapcsolatban, miért nem kell vagy szabad változtatni.
Az akkori és a mai szkeptikusok szerint tulajdonképpen egyik sem (volt) rossz dolog. "Az afrikaiak sosem éltek ilyen civilizált viszonyok között, mint most rabszolgaként a déli államokban." (1837) "Nem szabad elfelejtenünk, hogy a széndioxid nem szennyező anyag. Szükséges az élethez." (2003)
Ráadásul mind a rabszolgaság eltörlése, mind az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése túl sokba kerül. "2,3 millió rabszolga van az Egyesült Államokban (...) Évi harminchárom-harmincnégy millió dolláros költséggel járna a kiváltásuk. Egyszerűen fizikailag képtelenség ezt kifizetni." (1836) "A Kyoto-i egyezmény ratifikálása pusztítóan hatna a gazdaságra (...) 2,4 millió amerikai állásába kerülne, 3,2 százalékkal, azaz évi 300 milliárd dollárral csökkentené a GDP-t..." (1997)
A többi párhuzamot, szószerinti kongresszusi idézeteket a teljes, 14 oldalas tanulmányban lehet és érdemes olvasni.
És hogy minek olvasson el az ember még egy klímaváltozással kapcsolatos cikket, mikor szép lassan már a Kiskegyedből is ez folyik?
Valószínűleg pont ezért. Valóban nincs már olyan nap, hogy ne jelenne meg egy új klímaváltozásos bizonyítás, számítás, cáfolat, ellenérv, forgatókönyv és összeesküvés-elmélet. A klímaváltozás egy olyan természettudományos-gazdasági probléma, amivel kapcsolatban mintha a tudomány nem tudna dűlőre jutni. (Nemrég például egy szekptikus brit tudós a fél (na jó, negyed) világot megviccelte egy kamu klíma-elmélettel.)
Éppen emiatt izgalmas lehet - jobb híján - a múltat is bevinni az összképbe, hátha történeti alapon, korábbi, hasonlóan nagy horderejű viták tanulmányozásával előbbre jutunk. (Ja igen, az ajánlott tanulmány néhol erőltetett, néhol kissé demagóg. Ismerős?)
Utolsó kommentek