El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2010.06.08. 09:30 Amondo

Kamasz-kór

Nem szeretem, ha korlátoznak, ha megmondják, mit gondoljak. Ijesztenek azok az agymosottak, akik egy párt, egyház, nagyvállalat stb. csatlósául szegődnek. Kicsit felsőbbrendűnek is érzem magam náluk. Ezek az intézmények ugyanis nagyrészt csak arra jók, hogy néhány ember érdekét szolgálják és a gyengeakaratú szerencsétleneket kihasználják. Fáraszt az intézmények romlott, bugyuta világa. Még ha a kényszer rá is visz, hogy tagja legyek valami szervezetnek, kínosan ügyelek, hogy megőrizzem autonómiámat, hogy a periférián maradjak, és kellő iróniával tudjam szemlélni az intézmények abszurd világát.

Természetesen tudom, hogy (sajnos) nem vagyok egyedül. Ha nem is mindenki és mindig, de sokan, sokszor érzünk így. Az intézmények megvetése korjelenség, és be kell vallanom, hogy bármennyire is szeretnék különleges lenni, már megint csak a korszellem csatlósa vagyok.

 

Vannak ugyanakkor néhányan, akik, úgy tűnik, szembe mennek a korszellemmel. (Vagy csak egy „másik korszellem” csatlósai?) Közéjük tartozik például Nicholas Lash, angol teológus, aki alaposan lerántja a leplet az intézményektől való viszolygásról. Érdemes figyelmesen elolvasni a következő, tőle származó idézetet:

Néhány fanatikus köztisztviselőt és hivatásos adminisztrátort leszámítva kevesen lelkesednek az intézményekért. Keresztény körökben meglehetősen gyakori, hogy az intézményes egyház irritációt, megvetést vált ki. Tegyük félre egy pillanatra azt a tényt, hogy a nyelv maga egy „intézmény”, hogy a kapcsolatoknak, közösségi életnek, mindenféle szokásnak és szabályosságnak van egy intézményi aspektusa. Mindezzel összefüggésben tegyük félre azt is, hogy az intézmények iránti undor tulajdonképpen talán nem egyéb, mint egy további bizonyíték a végességünk előli menekülésre. Egyszerűen csak azt jegyezném meg, hogy hajlamosak vagyunk az intézményekre úgy tekinteni, mint egy vállainkra nehezedő teherre, mint a szabadságunkat korlátozó konvenciókra. Az intézmények világa a hétköznapi világ, a munka világa, ami alól szükségünk van a hétvégék és a szabadság „lelki” felszabadulására.

(The Beginning and the End of ’Religion’, 179. oldal)

Ezek után Lash rátér annak a fejtegetésére, hogy ez mekkora tévedés, mert szemben sokak romantikus elképzeléseivel, pont hogy az intézmények világában nehezedik ránk kevesebb teher, és a „szabad”, „magányos”, „misztikus lelki út” az, ami az igazi munkát, hihetetlen fegyelmet és koncentrációt követelő élet. De én most inkább kicsit más irányba vinném el a gondolatmenetet egy másik Lash idézettel: eszerint az autonómiára való áhítozás a kamaszokra jellemző, komoly felnőttek számára ez nem olyan jelentős kérdés:

Bár az engedmények, engedelmesség, befogadás és elfogadás veszélyekkel teli, árulással és szolgasággal terhes lehet, mégis ezek a jellemzői a kisgyermek- és a felnőttkornak. A kettő között van a kamaszkor, az autonómia kora. Akárcsak a gyermekkornak, a kamaszkornak is megvan a maga ideje és helye és a maga meghatározó szabadsága. De – megint csak, a gyermekkorhoz hasonlóan – ha nem szakad vége mikor az ideje és szerepe lejárt, akkor a szabadsága vas pántokkal kötöz szolgaságba.

(The Beginning and the End of ’Religion’, 241. oldal)

Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy korunk, melyben irtózunk az intézményektől amelyek „engedményeket, engedelmességet, be- és elfogadást követelnek tőlünk”, és amelyben oly sokan görcsösen ragaszkodunk az autonómiánkhoz, vagy legalább annak látszatához, nem egyéb, mint kamaszkor. A kamasz persze úgy gondolja, hogy ő nagyon felnőtt és nagyon el van telve magától. Az igazi felnőttek viszont csak mosolyognak rajta.

Lash leírását a kamaszkorról én még kiegészíteném azzal, hogy az nem csak az autonómia kora, de a sértődés és a hiszti kora is – pláne ha valaki veszélyezteti vélt vagy valós autonómiánkat. És a tengi-lengi kora is. Azt hiszem, meggyőzően lehetne amellett érvelni, hogy az intézményektől való irtózásunk csak trükk. Úgy teszünk, mintha önállóak lennénk, de valójában ügyesen elkerüljük mindkét „végletet”: nem vetjük bele magunkat egy intézménybe sem, de az igazi autonómiával járó önfegyelmet és munkát sem vállaljuk. Csak tengünk-lengünk, kritizálgatunk, de nem igazán lépünk rá egyik útra sem.

Én a magam részéről őszintén azonosulok korunk kamaszságával, de azért néha már irritál (ja igen, a kamaszok nagyon irritálóak is tudnak lenni). Ilyenkor azt mondom, hogy „na most már elég ebből a nagypofájú handabandából, köldöknézésből és rinyálásból. Most már csináljunk végre valamit. Tudomisén, be kéne lépni egy pártba és az emberekért élni még ha intrikák és kompromisszumok árán is, vagy magányosan elmélyülni és közelebb kerülni Istenhez bármibe is kerüljön, vagy akármi, csak ne rikácsoljunk már itt a túlméretezett egónkkal.” Aztán persze ritkán csinálok valamit.

Viszont azért tegyük hozzá, a magunk védelmére, hogy mi direkt tengünk-lengünk itt. Direkt nem tűrjük fel az ingujjunkat és vetjük bele magunkat úgy igazán az intézmények kompromisszumoktól terhes világába, és direkt nem lépünk rá egyértelműen a munkás, nagy önfegyelmet igénylő „szabad” útra sem. Nem akarunk mi igazán sehova se menni. Már egész egyszerűen nem hiszünk abban, hogy bárhova is el lehetne jutni. Akár Istenhez, akár egy jobb világhoz. Lehet, hogy nem is kamaszok vagyunk, csak megfáradt, keserű, sértődött öregek.


8 komment

Címkék: személyes társadalom teológia spiritualitás


A bejegyzés trackback címe:

https://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr1001934072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bakaruhában 2010.06.08. 11:43:01

Nem tudom, hogy korjelenség vagy sem, de azt tudom, hogy én lassan ötven éve voltam kamasz és ugyanúgy elutasítottam a tekintélytiszteletet. Szerintem ezzel minden egészséges és intelligens ember így van.

-r2- 2010.06.08. 12:00:16

Ez most jól jött nekem. Köszi.
Most láthattam magam más nézőpontból is.

Czikka 2010.06.08. 12:24:10

Én egy kicsit máshogy látom. Én bár nagyon nagy képű vagyok mégsem ezért utasítom el a bizonyos intézményeket. Egyszerűen van saját gondolatom. Legyen jó vagy hibás mindegy. Ezért nem hogy semmilyen szélsőséges párt aktivistája nem lettem, sem greenpeac katona, de még világmegválto misszionárius, meg adománygyűjtő sem. Egyszerűen a legtöbb intézményben (ha tág értelemben vesszük) elvárnak (az thiszik hogy kell) valamiféle szabályszerűen és szigorúan vett egységesített világképet. Szívesen lennék én a világot megmentő csoport tagja (Jehova tanúitól a Szientológusokig és a kettő között meg ezeken kívül) de azt nem fogadom el hogy a saját gondolatom érdekem figyelmen kívül kell hagyni a közös jóért. Márpedig a legtöbb "jóért dolgozó" csoportban de néha még a hivatali rendszerben is ha építő és jó szándékú kritikával éltem az elvárt közös felfogás ellen megköveznek.
Bármilyen egyház párt természetvédő egyesület, gyermekvédő egyesület stb...
Hol vagyok én? Én én akarok lenni valaki a tömegből aki hasznos és elismerik munkáját tevékenységét személyiségét és a tömegből valaki akit elfogadnak úgy ahogy vagyok a közösség tagjának és színesítőjének (mint ugyanúgy mindenki más is) és mint én is másokhoz mások is megpróbálnak hozzám egy picit alkalmazkodni az életben.

Szóval én azt vettem észre hogy hiába van nagy demokrácia bizonyos emberek igénylik hogy még a gondolataikat is szabályozzák és elvárják másoktól hogy alávessék ők is magukat ennek, érdemi vita nélkül... (mondjuk teológiában vagy filozófiában )

Én magamból indultam ki mert honnan máshonnan?

abban viszont egyetértek hogy sok minden ellen feleslegesen lázad az ember, de nem lehet az intézményekről mint egyforma intézményekről beszélni. először a fogalom tágasságát kell meghatározni és hogy pontosan mit értünk intézmény alatt. Én spec a család ellen nem lázadok, iskola ellen sem mert kell csak annak idióta mivolta ellen és a hittérítők egyenesen kitudnak kergetni a világból...
Illetve csak azért mert valaki felljebb vlaóm (bármilyen féle hierarchiában) nem fogom tisztelni, embert tisztelek, nem kort és nem rangot. Esetleg tudást és tapasztalatot, és bölcsességet is.
köszönöm

Ezt a népet sajnáljam? · http://www.youtube.com/watch?v=FABqq_jjRRo 2010.06.08. 12:40:05

a másik súlyos betegség

a

Birka-kór

here's the line |
here's the line |
here's the line |
here's the line |
stand in line |
stand in line |
stand in line |
stand in line |

don't criticize just stand in line |
don't criticize just stand in line |
don't criticize just stand in line |
don't criticize just stand in line |
don't criticize just stand in line |
don't criticize just stand in line |
don't criticize just stand in line |
don't criticize just stand in line |

shut up and move |
shut up and move |
shut up and move |
shut up and move |
shut up and move |
shut up and move |
shut up and move |
shut up and move |

the way we tell |
the way we tell |
the way we tell |
the way we tell |

shovel and move |
shovel and move |
shovel and move |
shovel and move |
shovel and move |
shovel and move |
shovel and move |
shovel and move |

the way we tell |
the way we tell |
the way we tell |
the way we tell |

don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize don't criticize

SHUT UP!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

SHOVEL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

die

Ezt a népet sajnáljam? · http://www.youtube.com/watch?v=FABqq_jjRRo 2010.06.08. 12:43:48

Domonkos István:

Kormányeltörésben

Bosnyák Istvánnak ajánlva

Elmém csak tévelyeg széllel kétségben,
Mint vasmacska nélkül gálya a tengerben;
Kormányeltörésben,
Nincsen reménysége senki szerelmében.
(Balassi Bálint)

IZZASZTÓ RENDSZEREK – a tőkés iparban a munkaintenzitás növelésének különféle
rendszerei.
(Közgazdasági kislexikon)

A társadalmi fejlődés azt mutatja, hogy a magántulajdon nem örök kategória.
(Közgazdasági kislexikon)

PROLETARIATUS – a tőkés társadalom bérmunkásainak osztálya,
amely a termelési eszközök tulajdonától megfosztva kénytelen a tőkéseknek eladni
munkaerejét.
(Közgazdasági kislexikon)

NÉPESSÉG MIGRÁCIÓA – egyes országok állampolgárainak bevándorlása egy
másik országba állandó, vagy időleges letelepedés céljából.
(Közgazdasági kislexikon)

én lenni
én nem tudni magyar
élni külföld élet
pénz nyelv zászló
himnusz bélyeg
elnökök vezérek
előkotorni megfelelő
ott ahova érek
mi meghalni mindnyájan
úgyis téves csatatéren
koponyánkból a habverő
nyele kiáll
világ
pro-árjai
világ
kontra-árjai
ez lenni vers
szavak kínai falát
megmássza a halál
élet frázisait
emberbőr kötésben
adják ki írók:
nemzeti irodalmak
generálisai
és nem bírni nemzeti
fogások erős szaga
csinálni külföldből
portable haza
és menni külföld
mit munkaengedély
kofferban szalonna
két kiló kenyér
én nem látni
új látóhatár
én menni külföld
talpalni csikorgó havon
élet nercbundákban jönni
vágni engem nyakon

én lenni
elnökök vezérek
mi meghalni mindnyájan
úgyis téves csatatéren
én lenni kicsi prémes
külföld nem húzni vonósnégyes
adni tabletta be nekem
én lenyelni
mi megszűnni
én keverni kártya
mondani röf-röf
hitvesi ágy
enni orosz-forradalom-kaviár
keresni mi
találni rím
mirím mirím
mirririm
lenni harmincéves
nappal mutogatni
este tapogatni
éjjel hófehér lapon
élet hegyes fák közül jönni
vágni engem nyakon

én lenni
elnökök vezérek
szavak kínai falát
megmássza a halál
én írni
levél haza
mama én lenni bacilushordozó
én fertőzni nem beszélni
érinteni
én túlélni tan idea rendszer
állam-temetés én vinni kereszt
lenni forradalom alkimistája
plasztik virággal gomblyuk
nyolc elemi kijárva
csinálni külföld buli
mágikus bomba
görbe csövű puska
lőni halott királyra
lelkemen nem lenni bugyi
forradalom lárma tömeg
szavak szakállak vér
ízléses pakolásban
fagyasztva szárazon
nem venni el sámson erejét

a szivárványos északon
marx jönni fehér kesztyű
vágni engem nyakon

én lenni
elnökök vezérek
mi meghalni mindnyájan
úgyis téves csatatéren
én kapni levél
egri ki kell juttatni
vili bácsi
gellért fia fifi
siptár otthagyni nénát
tata leesni bicikli
mentő elvinni
lenni piac szerda
pap jönni szedni adó
mosni ing gatya
kapálni sír
nem merni lehunyni szem
hallani egér kapar

én állni márványtalapzaton
élet lábujjhegyre állni
vágni engem nyakon

én lenni
elnökök vezérek
mit munkaengedély
kofferban szalonna
két kiló kenyér
én menni üzlet gyalog
üzletben lenni dolores
ő lenni spanyol
ő ülni kassza
lenni nagy mell
lágy massza
finom bajusz lábon
jó szag pris köröm
én lenni elég bátor
előttem állni két görög
ők venni kenyér mosópor hagyma
kisebbik hajában lógni szalma
gatyámban lenni nagy nyomás
nyomás lenni illegalitás
én állni

állni kassza előtt vakon
élet jönni inkognitó
vágni engem nyakon

én lenni
elnökök vezérek
koponyánkból a habverő nyele kiáll
én menni utca grombikabát
levegő repülni
hogyhívnak-madár
fajkutya ülni posta
én érezni izé-virágok
ohne-szagát
én gondolni
én nem menni haza
fogni kapa
emelni életszínvonal
kapni gerincből
görbe vonal
grafikon
én megszokni
tőkés munkafegyelem
lenni két szabad napom
az elbocsátás réme
ülni futószalagon
ő lenni profitom
én szerezni óriási vagyon
élet lóversenyen kukkertokkal
vágni engem nyakon

én lenni
elnökök vezérek
élet frázisait
emberbőr kötésben
adják ki írók:
nemzeti irodalmak
generálisai
én menni könyvtár
játszani sakk
ott ülni pavlik
ő lenni cseh
ő csinálni nagy rokád
orosz honfoglalás után
marcuse satre godard
morris laing russel nietzsche
kepler galilei newton
einstein poincaré lukács
marshall mcluhan
pavlik járni száj
én kapni matt
király meg két paraszt
lenin lenni emigráns
marx lenni emigráns
joyce musil mann brecht
bartók picasso chagall
marx fájni fog neki
feleség hívni jenny
rilke baudelaire rimbaud
mind csavarogni

én lenni külföldön babon
élet patika előtt kapásból
vágni engem nyakon

én lenni
elnökök vezérek
én menni külföld
mit munkaengedély
kofferban szalonna
két kiló kenyér
én menni fogorvos
ő lenni herr schmidt
ő mutatni fénykép
fekete-fehér
védeni hid sisakban
hansi meghalni szegény
gyomor nem bírni
szög ólom csalán
esőkukacok
latrina-banán
herr schmidt szeretni olasz pizza
páciens előtt nem lenni titka
menni nyaralni adria
szeretni szoknya fokhagyma
szeretni kövér nő
szeretni hátul szeretni elöl
halál jönni kelet felől

én gyáva
rezegni nagyon
váróteremben élet légycsapóval
vágni engem nyakon

én lenni
elnökök vezérek
szavak kínai falát
megmássza a halál
én tolatni utcán
venni virsli
ára lenni potom
nadrágban térd
verni vándorbotom
menni dolores
sarkon állni egy magyar
egész délelőtt
ő lenni menekült király
mikor bepiál
ő ülni börtön öt év
nézni tükörben
nap hold akasztás tisza-kanyar
minden reggel őr mondani
lógni te is hamar
ő lógni külföld
gyalog vonaton
este félni
fa susogni be ablakon
ő kivágni fa
természetbarátok jönni
írni cikk
cikk jönni utolsó oldalon
ő nem lenni akármi fráter
ő jönni pszichiáter

én lógni öröklétben vizes madzagon
élet csillagokat látni
végtelenre dagadt lila talpamon

én lenni
élni külföld élet
pénz nyelv zászló
himnusz bélyeg
elnökök vezérek
előkotorni megfelelő
ott ahova érek
pszichiáter mondani
relex relex magyar
nem gondolni mi lesz
nem gondolni mi volt
menni alpok menni tirol
menni copacabana menni hawaii
menni estélyek bálok
new guineában még élni kannibálok
menni brazília menni szahara
moszkva ankara
menni utcákon vinni plakát
lenni izgalmas felvonulás
provokálni járókelő rendőr
lobogtatni piros kendő
lenni kommunista
szó igérni jó szórakozás
tortúra-vita
lenni régimódi proletár
folt rakni maxi-kabát
hús nélkül enni főzelék
moziba nyilvános helyen
turkálni titokban
meleg selyem
mikor senki nem néz oda
dugni csokoládé pofa

én menni plakáttal hátamon
élet gumibottal jönni
vágni engem nyakon

én lenni
elnökök vezérek
mi meghalni mindnyájan
úgyis téves csatatéren
pszichiáter mondani
aludni aludni
ellenség nem lenni
nem lenni susogás
ablak fa
nem lenni cella őr akasztás
tisza-kanyar
nem lenni magyar
venni kutya
venni
menni spanyol mallorca
enni
nézni bika
szagolni mimóza
enni sós hal
újság nem olvasni
vecsere vecsere
vacsornya vacsornya
alonypor alonypor
forradalomfesztivál
szórakoztatóháború
hullaaukció csontkereskedés
elosztás elkobzás
államosítás csőd
belső piac(lélek)
ledolgozás lockout

én megúszni szárazon
élet honorárisan jönni
vágni engem nyakon

én lenni
elnökök vezérek
én nem látni sehol határ
én látni új látóhatár
én menni utcán
látni herr hallon
sétáltatni kutya
túloldalon
ő jönni messzi India
lenni szárazság
állat megdögleni
ember feküdni halott
mama kút ugrani este
papa menni zarándok
ő menni külföld
lenni orvos
lenni villa medence pénz
víz tej méz olaj
ő mama kút ugrani este
ő mama nyolc gyerek
mind meghalni
ég hamu gangesz
ő nem india
ő új név új passeport
ő kapni sürgöny
papa ég hamu gangesz
ő feleség buchenwald

ő feleség ideg máj szív tüdő
ő feleség nyugágy pongyola
ő feleség kommunista doktor fizika
ő feleség ő feleség

én hallgatni ő papol
élet lassan felmászni zászlórúdra
lobogni ott nagyon

én lenni
elnökök vezérek
én menni külföld
mit munkaengedély
kofferban szalonna
két kiló kenyér
én lenni kormányeltörésben
ez nem lenni vers
én imitálni vers
vers lenni tócsa
beleülni lenni szivacs
tönkretenni új ruha
tócsában találni
sok kövér kukac
proletáriátusnak
proletáriátus jövőbe vetni horgát
fogni fürdőszoba
vers lenni kérdezni:
bírni el pici egér
hátán egész-ház
ha bebújni lyuk?
én két gyerek
én motorfűrész
erdő vágni fa
én gomba
én madár
én különféle vad
különféle tárgy
név nem tudni
délután sötét fáradt
este kemény szivornya
asszony lepedő ágy
clitoris
rátenni ujj
nem gondolni
kollektív nem gondolni privát

Djuphult, 1971

Bobby Newmark 2010.06.08. 13:53:33

Érvnek gyenge, önigazolásnak szánalmas. Ezzel nem fogsz sok új hívet fogni. Egyes, leülhetsz.

testlife 2010.06.08. 14:23:45

Lehet ezt a kamasz-kórt úgy hívni, hogy depresszió-show? A céltalanság (vélt, de nagyon hatásos) felismeréséből adódó, vidámságot hajszoló menekülgetés? És nem volna megoldás az irónia? (A "derűs, jóindulatú tolerancia.") Belső és külső fegyelem, mondás, szeretet, alázat, cselekvés, segítés, állandó keresés, kutatás, éhezés, munka - dafke, ironikusan. Bevallva és másokat is (mindenképp!) beengedve. Ez ugyanis játék, jóság, élvezet, ettől pedig eredmény és "termelés" - no és persze a termelés negligálása is, okosan. A felelősség öröme, amely ezáltal újra létrejön a régi ideológiák romjain. Kilépés a rendszerből, szeretettel, felelősséggel. Paradox intervenció.

Csodás poszt. Nézem, olvasom, gondolkodom. Egyebeken is általa. Köszönöm.

UnA 2010.06.08. 14:58:13

Tetszett. Csak így egyszerűen.