A barcelonai kiállítás leírása szerint a tervet a szükség szülte: mind több templom kénytelen bezárni a kapuit a hajléktalanok előtt, mivel az átmeneti szállások fenntartása túl költséges. A padokból egyszerű fekhellyé alakítható bútorok jelentősen megkönnyítenék a helyzetet, kisebb költséget és nagyobb helykihasználást jelentenének.

 A spanyol designer, építész és képzőművész projektjeinek többségében olyan tárgyakat tervez, amik az emberek egymással és a környezetükkel való kapcsolatát egyszerűbbé, gazdaságosabbá teszik. Különös szerepet kap munkáiban mesterséges környezetünk és a föld közötti egyensúly. A legtöbb terve első ránézésre is szellemes, egyszerűen előállítható hétköznapi tárgyakból vagy azok rendhagyó kombinációjából áll, mint például a kalaptartó-lámpabúra, vagy a madáretetős kenyérvágódeszka.

Tulajdonképpen az ággyá alakítható templomi padsor is egy ilyen miért nem nekem jutott az eszembe?-ötlet, csakhogy Magyarországon az sem jut eszünkbe, hogy a templom a rászorulóknak nyújthatna éjszakai hajlékot. Jobbára azt is csak filmélményeinkre alapozva tudjuk, hogy a történelem során ezt a funkciót is jóváhagyta az egyház. Mire a hajléktalanság problémája elérte a városainkat, addigra már a tolvajok elleni védekezésként ki is alakult az a rendszer, hogy a templomok éjszakára bezárják kapuikat.

Franciaországban és az Egyesült Államokban ez nem mindenhol van így, az egyházak ottani képviselői felismerve a rászorulók kiszolgáltatottságát, a legegyszerűbb módon segítettek, fedelet nyújtottak azoknak, akiknek nem volt hol aludniuk.

Ti mit szólnátok hozzá, ha a magyarországi templomok, esetleg épp az, ahová jártok, éjszaka hajléktalanszállóvá alakulna?