El Mondo blog

„Látni tanulok. Nem tudom, miért, de bennem most minden mélyebbre hatol, és nem marad ott, ahol eddig leülepedett. Erről a belső tájról nem tudtam eddig” (Rainer Marie Rilke).

Bővebben (rólunk)

Ha tetszett...

Egyébként...

Szeretjük az értelmes vitát, bírjuk az őszinte kérdéseket és elviseljük a beszólásokat. Kulturált, intelligens olvasóink iránti tiszteletből moderáljuk a durván személyeskedő, tahó kommenteket.

Utolsó kommentek

Kontakt

Olvasói leveleket: a bloggal kapcsolatos metsző kritikát, netán baráti vállveregetést, netán kéziratokat az elmondo.mekdsz kukac gmail.com címre várunk.

2008.11.07. 11:38 SzitaKötő

Nagy bumm az iskolapadok fölött

A hazai természettudományos oktatás tarthatatlan állapotban van - ez derült ki az Országos Köznevelési Tanács társelnökének Magyar Nemzetben megjelent cikkéből. A novemberre ígért megoldási alternatívák már hallatnak magukról: jelenleg az integrált természettudományos oktatás tervezett bevezetéséről folyik a tárgyalás. (Az örök rebellisek itt írhatják alá a tiltakozók petícióját.) De míg kicsiny hazánkban a tanárok a diákok esélyegyenlőségéért és tudományos műveltségük beszűkülése ellen kell, hogy síkra szálljanak, külföldön egész más kérdések mentén feszülnek egymásnak az erők.

Egy nemrégiben Angliában kirobbant vita Michael Reiss nevéhez fűződik. A Royal Society oktatási igazgatója ugyanis azt találta mondani egyik előadásán, hogy a tanároknak készen kell állniuk a vallásos háttérből érkező diákok kreacionizmussal kapcsolatos kérdéseinek megválaszolására. Bár a kereszténység társadalmi jelentősége egyre csökken Nagy-Britanniában, a gyerekek közel tíz százaléka inkább hajlik a kreacionizmus, mint az evolúció felé. A professzor szerint a tanároknak el kell magyarázniuk, hogy a kreacionizmus miért nem nevezhető tudományosnak, ezzel szemben az evolúció miért igen. Reiss véleménye látszólag egybeesik a manapság szalonképes tudományos felfogással, ennek ellenére szavait sikerült félremagyarázni, és szenzációt/botrányt faragni belőle. Kisebb fajta hisztéria támadt a brit tudósok és újságírók között, mivel sokan úgy értették Reiss-t, mintha ő a kreacionizmus oktatásának bevezetését propagálná az integrált természettudomány órák keretében.

Többen kifogásolták, hogy dr. Reiss a biológia és a tudományos oktatás mellett az anglikán egyház lelkésze, s vallásos nézetei miatt alkalmatlannak ítélték egy ilyen befolyásos posztra. Richard Dawkins szerint egyenesen Monty Python show-ba illő, amikor egy pap áll egy oktatással is foglalkozó országos tudományos szervezet élén. A Royal Society hivatalos álláspontja szerint szó sincs itt összeférhetetlenségről. A társaság elnökhelyettese szerint támogatni kell, hogy a diákok kérdéseket tehessenek fel, de csak addig a pontig, amíg a vita nem rombolja a fiatalok tudományba vetett hitét. Ingoványos talajra érkeztünk tehát, de főleg dr. Reiss, aki - a társaság kezdeti támogatásának ellenére - közös megegyezéssel végül lemondásra kényszerült.

Talán nem véletlen egybeesés, hogy néhány nappal az ominózus előadás után az Anglikán Egyház nyilatkozatban kért bocsánatot Charles Darwintól, amiért kétszáz éven keresztül félreértették őt, és másokat is erre ösztönöztek. A helyzet ettől fogva viszont már tényleg egy Monty Python show-ra emlékeztetett, ahol ez egyik paranoiás hergeli a másikat. Az ateisták attól rettegnek, hogy az iskolákban megjelenhet egy kreacionista-keresztény kurzus, ezért elkeseredett médiahadjáratot indítanak. A Royal Society retteg, hogy makulátlan hírneve beszennyeződik, mert bután félreértették egyik vezetőjét, ezért - bár egyetért vezetője kijelentésével - mégis megválik tőle. Az egyház pedig retteg, hogy (még)hülyé(bb)nek tartják, ezért elhatárolódik önmagától. (Egyébként a keresztény egyházak véleménye a kérdésben messze nem egyöntetű. A Pápai Kulturális Tanács elnöke szerint például nincs okuk bocsánatot kérni Darwintól, még akkor se, ha tanaiból sok mindent kritikával illetnek, hisz a Biblia üzenete és az evolúció nem zárja ki eleve egymást. Mellesleg ugyanígy foglal állást az Amerikai Nemzeti Akadémia is. Hozzá kell tenni, hogy az USA-ban ez a közoktatást is érintő vita már régebben elkezdődött, és az elnökjelölteknek sem ártott, ha néhány szóval érintették a témát.)

Azért néhány védelmezője is akad Reiss professzornak, például Eugene Scott, az oakland-i Országos Tudományos Oktatási Központ igazgatója személyében. Ő azon kevesek egyike, aki felismerte a szavaiban rejlő lehetőségeket, miszerint a kreacionista felvetések elmélyíthetik mind a tanárok, mind a diákok ismereteit. Persze egy evolucionista számára meglehetősen nehéz ezt a kérdést gúny nélkül kezelni (és viszont), de a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a tanárok jó részét valószínűleg mind a kreacionizmus állításaival, mind az evolúció mélyebb kérdéseivel zavarba lehetne hozni. Itt a nagy alkalom tehát, hogy túllépjünk saját korlátainkon és őszintén, ugyanakkor tudományos igényességgel vitassunk meg valamit.

Érdemes összehasonlítani Scott és Dawkins hozzáállását a problémakörhöz. Abban még Dawkins is egyetért, hogy amit Reiss mond, nem is olyan nagy hülyeség. Viszont ha Dawkins keresztény prédikátor lenne, Scottot valószínűleg langymelegnek nevezné. Mert ugyan Scott harcol a kreacionizmus ellen, ugyanakkor az evolúciót elfogadó keresztényekhez is oda-odadörgölőzik. Viszont Dawkins sem kerülheti el a vádat, miszerint ő és a hasonló írók okolhatók azért, hogy a vallásos emberek elidegenednek a tudománytól, és ezzel együtt jóval nehezebbé vált a kommunikáció a felek között.

A kötelező pengeváltásokon túl hajlamosak vagyunk megfeledkezni a történet főszereplőiről, a tanárokról, akik ezzel talán pályafutásuk egyik legnagyobb lehetőségét kaphatnák. Persze ez tőlük is sokkal nagyobb felkészültséget, bátorságot és toleranciát kíván, de ki ne vágyna arra, hogy pezsgő vita bontakozzék ki az óráján a legfrissebb kutatási eredményekkel kapcsolatban, miközben mindenki csillogó szemmel kapcsolódik be a diskurzusba. A Scott-tól lopott kifejezéssel élve elérkezhet egy-egy igazi oktatói pillanat, amikor eljuthatunk a teljes megértésre vagy befogadásra. Ezeknek a pillanatoknak a kialakulását nyilván segíti, ha olykor elkalandozunk más tudományágak területére, sőt, ha teszemazt egy biológiatanár óvatosan be-bemerészkedik a teológia territóriumára is. Más kérdés, hogy erre fel lehet-e készíteni a tanárokat. Az mondjuk egészen biztos, hogy a természettudomány és a teológia egymás mellett emlegetését a legtöbben még nálunk is túlzásnak tartanák.

Kapcsolódó anyagok:

Darwinizmus és október 23-a

Merre tart az evolúció evolúciója? (Interjú Szathmáry Eörssel.)


13 komment

Címkék: oktatás evolúció kreacionizmus


A bejegyzés trackback címe:

https://elmondo.blog.hu/api/trackback/id/tr8755474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2008.11.07. 20:17:05

Jó lenne ha bevallanátok magatoknak, ti "tradícionális történelmi keresztények", hogy főleg azért nem tetszik nektek a kreacionizmus, mert azt főleg a kisebb és nem tradicionális egyházak-gyülekezetek-szekták művelik, őket pedig ti zsigerből gyűlölitek (persze tudom szerintetek ők gyűlölnek titeket). Szó sincs itt arról, hogy ti okosabbak vagy tudományosabbak lennétek náluk.

Egyre siralmasabb ez a blog. Kb. már szinte csak arról szól, hogyan idomuljatok mindenben a többség véleményéhez, erősen sugallva azt hogy bizony ez normális dolog.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2008.11.07. 20:17:56

Megjegyzés: mielőtt az ultimáte ostoba érvet bevetitek, elárulom, hogy én semmilyen egyház tagja nem vagyok.

Amondo 2008.11.07. 20:44:58

Endike, miért nem vagy semelyik egyház tagja sem? Nem rossz dolog az. Én például szeretek annak a kis "nem tradícionális" gyülekezetnek a tagja lenni, amelyikhez tartozom.

Én a magam részéről jól megvagyok a kreacionistákkal. Nem értek a kreacionizmussal egyet, de sok kreacionistát ismerek, akiket nagyon nagyra tartok, nem egyet közülük okosabbnak, vagy/és bölcsebbnek gondolok magamnál.

Hogy szitakötő mit gondol a kreacionistákról és a kisegyházakról, azt majd ha van kedve megírja.

Szerintem picit hamar vonsz le következtetéseket.

Mattheo Guilleaume 2008.11.07. 23:04:33

A kreacionizmus egyik legerősebb terjesztője és bástyája Magyarországon a Biblia Szövetség (BSZ), ami pedig köztudottan református szervezet...

A kisegyházakkal való igaz, hogy van bajom. Több helyütt szinte bálványozzák az antiintellektualizmust, amit veszélyes jelenségnek tartok. A kereszténységet (és zsidóságot) nagy korszakaiban mindig jellemezte, hogy szembe mert nézni a kihívásokkal. Nem trivializálta a vele szembenálló gondolati rendszereket, hanem meghaladta, s közben maga is változott. Történt ez a Baal és Jahve hit szembenállásakor, a babiloni kultúrával való találkozáskor, a görög filozófiával való együttéléskor stb.

A kreacionizmussal nekem főként az a bajom, hogy sosem láttam eddig igényes bemutatását. Azt viszont többször megfigyeltem, ahogy sztem félreértelmezi a bibliai szövegeket és olyan dolgokat lát bele, amelyek nincsenek ott. Ez pedig baj.

Visszatérve a kisegyházak nagyegyházak kérdésére. Elvileg én egy nagyegyházhoz tartozom. Viszont ezzel a nagyegyházzal sokkal több gondom van, mint a kisegyházakkal zusammen. Ergo: nem gyűlölöm a kisegyházakat. Sőt: a magam nagyegyházát sem gyűlölöm. Aki mást állít, hazudik: vagyis, Endike, vétkezik...

SzitaKötő · http://elmondo.blog.hu// 2008.11.07. 23:17:26

Egyszer valaki - miután több mint egy éve egy fedél alatt éltünk - közölte velem, hogy őt nem sikerült átvernem, és tudja, hogy valójában gonosz vagyok...:)
Endike, szó sincs arról, persze, hogy nincs...
Nem éreztem küldetésemnek, hogy megfejtsem a világ keletkezésének titkát, és rendet vágjak a különböző teóriák között, mint ahogy azt sem, hogy megítéljem vagy egyesítsem a keresztény/keresztyén egyházakat.
Nem véletlenül olyan sok a SZERINT, bár valóban kevesebbet idéztem kreácionistáktól, de ez esetben az evolúcionisták is jól elvitatkoztak egymással. Sugalltam volna, hogy melyiküknek van igaza?
Ha arról írtam volna cikket, én hogyan képzelem el, az nevetséges lett volna, és összeadva a siralmassal, hm...
Annyit talán mégis leírhatok, hogy én személy szerint örülnék annak, ha a diákok feltehetnék a kérdéseiket anélkül, hogy gúny tárgyává legyenek. (A tanárok persze meg akarnák győzni őket, de ez nem feltétlenül következne be, hogy a különböző szintű felkészültségről ne is beszéljünk.)
Mert nekünk, halandóknak leginkább ezek vannak, kérdéseink...

Mattheo Guilleaume 2008.11.07. 23:18:21

Másrészt nem pontosan értem, hogy ezzel a poszttal konkrétan mi a bajod. Ha ezt megfogalmaznád pontosan és példákat hozva, akkor talán jobban megérthetnénk, hogy pontosan mit is kifogásolsz. Tudniillik itt a kreacionizmussal szemben szemernyi kritika sem hangzik el. Legfeljebb az, hogy nem tudományos. Ez viszont igaz. De ez nem biztos, hogy a kreacionizmus hibája, lehet, hogy abban van a hiba, ahogy mi itt Európában a tudományos gondolkodás ismérveit megalkottuk...

Bariton 2008.11.08. 08:28:49

Hát igen, elég jellemző reakció volt sajnos. Van egy cikk, ami nem akar senkit sem bántani, nem is fogalmaz meg bántó saját véleményt. Erre bekapcsolódik a paranoid olvasói üzemmód, és rögtön gyűlölködést lát, ott is, ahol nincs. És mindez mire jó? Nem is jut el a leírtak értelmezéséhez. Pedig a gondolkodás düh nélkül, előítéletek nélkül jót tesz mindenkinek. Azt hiszem, a prekoncepciók nélküli, elfogulatlan gondolkodás mind Jézusnak, mind a nagy tudósoknak (legyen hívő vagy nem hívő akár) erénye volt.

Non est volentis · http://nonest.blog.hu/ 2008.11.10. 12:30:26

"lehet, hogy abban van a hiba, ahogy mi itt Európában a tudományos gondolkodás ismérveit megalkottuk... "

Nincs azzal semmi hiba, önmagában a technikai civilizáció egy előremutató és jó dolog. Az más kérdés, hogy lehet mindent jóra és rosszra is használni, de erről nem a kutatók és mérnökök tehetnek.

Ugyanakkor nem értem, hogy az ember mindennapi életét, tetteit tekintve milyen morális/erkölcsi/etikai "előnye" van annak, ha valaki a kreacionizmusban hisz. Tudtommal a hivatalos katolikus álláspont elfogadja az evolúciót (jó, tudom, ez nem csak katolikus blog).

Szerintem egészen más kérdésekre ad választ a _tudomány_ (matematika, fizika, biológia, stb.), és egészen más kérdésekre a hit. A kettő halmaznak nem nagyon van közös metszete, max annyi, hogy a természettudományos ismereteinket jó célra használjuk-e (gyógyítás, alternatív energia, stb.), vagy rosszra.

Soha nem fogom megérteni ezt a vitát...

Amúgy ebben a témában kivételesen egész korrekt cikket írt TWÁ...
w.blog.hu/2008/07/03/a_gep_forog

Mattheo Guilleaume 2008.11.11. 10:20:55

""lehet, hogy abban van a hiba, ahogy mi itt Európában a tudományos gondolkodás ismérveit megalkottuk... ""

"Nincs azzal semmi hiba, önmagában a technikai civilizáció egy előremutató és jó dolog."

Igaziból én nem is mondom, hogy abban hiba lenne, csak gondoltam megpróbálok kommunikálni az Endikével...

Viszont sztem önmagában nincsen semmi sem. Tehát az "önmagában a technikai cilizáció egy előremutató és jó dolog" félmondat igazsága/érvényessége megkérdőjelezhető eléggé.

Non est volentis · http://nonest.blog.hu/ 2008.11.11. 19:38:59

A technikai civilizációnak melyik részével van bajod?(érvényessége megkérdőjelezhető)

Azzal a résszel, amelyik lézeres szemműtétet hajt végre, amelyik felveszi a harcot a rákkal, esetleg azzal, ami többszörösére növeli a megtermelt élelem-mennyiséget?

Esetleg az internettel, a mindennapi kommunikációra alkalmas mobiltelefonnal? A rádiótávcsövekkel, amikkel elvileg észre tudnánk venni egy- az egész Földet elpusztítani képes-meteort?

Tényleg volt egy "aranykor", amikor az ember harmóniában élt a természettel, és egyszerűen, szerényen?
Igaz, hogy 12 gyerekből 4 meghalt 18 éves korára, a másik 8 meg élete végéig a földet túrthatta. Meg nem volt fogászati kezelés, se tömegközlekedés.
Sokkal jobb volt tényleg.

Az más kérdés, hogy az életminőség javulása önmagában nem egyenlő a boldogabb élettel, de azért nem kell lenézően beszélni az eddigi elért technikai fejlődésről...

Hogy miért is "jó dolog" hosszú távon a technikai civilizáció, annak illusztrálására ajánlom figyelmedbe Almár Iván és Galántai Zoltán: "Ha jövő, akkor világűr" című könyvét...

Mattheo Guilleaume 2008.11.11. 23:12:41

"A technikai civilizációnak melyik részével van bajod?(érvényessége megkérdőjelezhető)..."

Atombomba... Ha pedig tényleg olyan fejlett lesz a nanotechnológia húsz év múlva, mint amennyire várjuk, akkor azok a házilag összeeszkábálható vírusok, amelyek kipusztíthatják a föld lakosságát.

Egyébként pedig nem a technikai civilizációval van bajom. Azt írtam csupán, hogy a technikai civilizáció önmagában nem létezik. Vagyis emberek használják az eredményeit, azaz a technikai civilizáció sohasem önmagában, hanem csak emberi kontextusban értelmezhető. A technikai civilizáció plusz ember pedig lehet jó: lásd a te példáid, plusz lehet rossz: lásd a két fentit.

Mattheo Guilleaume 2008.11.11. 23:23:06

Viszont válaszoltunk neked a leveledre, amit küldtél az elmondo.folyoirat@gmail.com címre. (Köszi egyébként és teljesen igazad van benne, hogy a válságról is kellene írnunk.) De olvastad a választ?

Non est volentis · http://nonest.blog.hu/ 2008.11.12. 00:05:44

Igen, olvastam, de sajnos nem nagyon van időm írni. Meg ugye adja magát egy "egyszerű" értelmezése a válságnak, hogy lám milyen kapzsi mindenki, meg a bankárok, a gonosz spekulánsok, és a liberális összeesküvés hogy kipukkadt...
Na ez az amiről nem írnék... :D

A másik értelmezés szerint meg valahol mégiscsak paradox ez a helyzet, ugyanis most, hogy "helyükre kerülnek" a dolgok, és mindenki annyi fogyaszt, ameddig a takarója ér, rengetegen lesznek munkanélküliek.

Szal érdekes lenne körüljárni, hogy a mohóság, meg a fogyasztás öncélú burjánzása mennyire "etikus", vagy legalábbis emberi, másrészt meg ha mindenki senki nem fogyaszt, akkor egy rakás embernek nincs munkája, nem tudja eltartani a családját, fizetni a számlát, stb...

Na, itt a gerince egy írásnak, lehet lenyúlni... :DDD
süti beállítások módosítása