Nagyon nehéz kérdés. Nehéz egyrészt azért, mert keresztény vagyok, és némileg a saját szennyest kell a válasz során kiteregetnem. De csak némileg. A nagy különbség az, hogy a saját szennyesemhez csak nekem van közöm, míg az egyház dolga, épp a keresztény teológia szerint, az egész világ ügye, közösségi kérdés, társadalmi kérdés. Az egyháznak a bibliai üzenet értelmében olyan "mikrotársadalomnak" kellene lennie, amely mintegy előhírnöke a földön Isten országának, vagyis a szeretet és a békesség országának, és annak terjeszkedését munkálja. Nem önmagáért van, hanem a világért, az összes többiekért.
Az egyház - leginkább a történelmi egyházakról tudok beszélni, amit az is indokol, hogy a magyar nem vallásos népesség nagy százaléka számára "az egyház" nagyjából egyenlő a katolikus, vagy legfeljebb a katolikus, református és evangélikus egyházakkal - mai válsága és identitászavara is nagyrészt ebből fakad: hogy létének értelmét (hacsak nem a frázisok szintjén) már nem a "többiek", a "világ" szolgálatában találja meg. Európában a keresztény egyház hosszú évszázadokon keresztül döntő kultúra- és társadalomformáló tényező volt, és mivel ezt a szerepét a szekularizáció folytán fokozatosan elveszítette, mostanság leginkább szerepzavar, illetve az ideges identitáskeresés jellemzi (nem mintha mondjuk a középkorban sokkal jobb lett volna a helyzet, hiszen a hitelvesztés problémája már abban a pillanatban jelentkezett, mihelyt megszűntek a keresztényüldözések, és az egyház szövetségre lépett az államhatalommal). A zavarodottságot jelzi, hogy negatív módon, ellenségkép felállításával, a mi és az ők, a jobb oldaliak és a baloldaliak statikus szembeállításával, és a "kívül lévők" kirekesztésével próbálkozik meghatározni önmagát.
Utolsó kommentek