Az El Mondo anyaszervezete történetesen igen szoros kapcsolatot ápol egy grúz keresztény szervezettel. Meg sem kísérelve átlátni az oszét-grúz-orosz és a többi itteni nép kusza viszonyait, vagy boncolgatni a konfliktus hátterében húzódó egyéb esetleges okokat (olajvezetékek, fegyverlobbik, közel-keleti vonal Izraellel és Iránnal), vállalva az elfogultság veszélyét, úgy éreztük, meg kell szólítanunk őket.

"Hogy mi volt az első gondolatom? Hogyan eszkalálódhatott a helyzet ilyen gyorsan?" - írja e-mailben a Goriból elmenekült egyik munkatárs. Gori városa szinte porig égett, a szervezet ottani irodáját is bombatámadás érte.
"Mindannyian hozzá voltunk szokva a kisebb feszültségekhez, provokációkhoz Abháziában és Dél-Oszétiában, hiszen már évek óta előfordultak arrafelé incidensek, de egyszercsak minden véresen komolyra fordult. Éppen külföldi vendégeink voltak, mikor kitört a háború. Rögtön arra gondoltam, hogy minél gyorsabban ki kell juttanom őket az országból."
Amit bizonygatni kell, az már ugye rég rossz. A "mi is tudunk bulizni!", pláne a "mi tudunk csak igazán" kínos védekezőpozíciójából most kitámadunk. Pontosabban kitálalunk. Jól tudjátok, hogy itt az El Mondóban nagy örömmel szedjük ízekre a karámon belülieket is. Ezúttal a keresztény bulizás 5 fajtáját gyűjtöttük össze nektek, sok szerivel:
Enni jó! Különösen akkor, ha jobb hangulatunk lesz tőle, és még az idegrendszerünknek is jót tesz. Sajnos nem ehetünk akármit, és főleg nem akármennyit. Júliusban jelent meg a Nature Reviews Neuroscience-ben egy
"Isteni energiát közvetít" - egy tipikus rajongói ömlengés a sok közül Barack Obamáról, aki lassan még Orbán Viktornál is spirituálisabb vezető kezd lenni. Hol Robert Kennedy, hol Martin Luther King alteregójának tartják, és mindenki azt lát benne, amit szeretne. Persze, ahogy az lenni szokott, miközben egyre többen bíznak benne, egyre több a kérdés is.
Utolsó kommentek