A kérdés, hogy vajon Jézus volt-e szerelmes, régóta izgatja a közvéleményt. Létezik a "hivatalos" állásfoglalás, mi szerint Isten Fia a szentség olyan mértékét bírja, amelyhez nem férhet hozzá ez a túlságosan is emberi, érzékiséggel fűszerezett érzelem. Ugyanakkor újra és újra kidoboltatnak ellenvélemények is. Bár ezek többnyire tiszavirág életűek, hangosak és széles körben terjednek el (elég a Da Vinci-kód robbanására gondolnunk), vakmerőn hirdetik, hogy Krisztus nemcsak hogy szerelembe esett, de meg is házasodott, gyermeke is született. (Természetesen ezek a nézőpontok Jézus istenfiúságát sem fogadják el.)
Szabados Ádám Erosz nyomában című könyve egyik változatnak sem szentel megkülönböztetett figyelmet, rövid esszéinek mégis központi motívuma - ahogy a szerző nevezi - Yeshua rabbi és Erosz viszonya. Szemlélete új és izgalmas. Nem választja el őket egymástól élesen, ahogy a ”hivatalos” vélekedés teszi, de nem is rendeli Erosz hatalma alá Yeshuát, ahogy teszik ezt a különféle "alternatív" nézetek. A könyvben körvonalazódó nézőpontból azt látjuk, hogy Erosz mintegy megtestesítője mindannak, ami az ember: azoknak az indítékoknak, amik nyomán cselekszünk, a vágyakozásnak, az örökös nyugtalanságnak és keresésnek, a kérdések sokaságának. Yeshua pedig az egyetlen, tőmondatokba tördelt, szűkszavú felelet minderre.
Utolsó kommentek