Titkos katonai bázisok, a horogkereszt-alakú épületek, a gyanútlan napozók és egyéb furcsaságok után végre kimondottan keresztény szempontból is vannak a Google Earth-nek érdekességei. Ha bárki kételkedett például Noé bárkájának létezésében, most megnézheti műholdas felvételen.
2008.01.22. 14:01 Éhezőművész
A keresztrefeszítés a Google Earth-ön
19 komment
Címkék: google fotó internet régészet grafika modern művészet világűr
2008.01.16. 20:28 Mattheo Guilleaume
A Hundertwasser-titok
Igazából nem értek a képekhez. Nézni szeretem őket. Olyannyira, hogy mások meg is unják. Legtöbbször, mintha érzéseket is éreznék. Beszélni nem szeretek róluk, mert attól tartok, bármit is konkretizálok, rögvest kiderül a banalitásuk. Van Gogh is. Először el nem tudom képzelni, hogy mit eszik azokon a barna krumplikon, meg a lerágott halcsontokon. Aztán szembetalálod magad egy olyan tájképpel, ami teljesen elképeszt. Ahogy a házak tetejét felfűzi arra a negyvenöt fokos hullámvonalra és egyáltalában az egész, nem tudom mit, de valamit igen pontosan eltalál, valami egészen mélyen fekvő dolgot. Mint az igazán jó vers, sohasem tudni meg, hirtelen miért lengi körül az a báj, vagy inkább sorsdöntő levegő. Hogy az a szó mitől válik olyan széppé, milyen arányok és súlyok eredményeként. De megígértem az imént, hogy az ilyen gondolatmenetekbe nem megyek bele...
5 komment
Címkék: vakvágány hundertwasser
2008.01.14. 09:05 Éhezőművész
A Da Vinci klón
"Vajon a Vatikán valóban létrehozta a történelem első és legkülönösebb időgépét? Sierra páratlanul izgalmas regénye törtélmi tényeken és a szerző nyomozásán alapszik. (...) Félelmetes és felemelő történet egy négyszáz éves összeesküvés leleplezéséről..." (Javier Sierra: A kék dáma titka)
1 komment
Címkék: pop jézus kereszténység posztmodern ateizmus
2008.01.04. 15:17 Éhezőművész
Stoppolás 2 . 0
Végre nemrég nálunk is beindult az - amúgy nyugaton már a hetvenes évek óta működgető - közösségi autózás, Oszkár néven.
3 komment
Címkék: közösség ajánló civil közlekedés gazdaság környezetvédelem hetidemagóg
2008.01.02. 17:43 El Mondo
A magyar ember a Gonoszról
Ha már a legutóbbi El Mondóban teológiailag kielemeztük a Gonoszt, a nép fiainak is meg kell szólalniuk. Egyáltalán nem reprezentatív, a 20-45 éves korosztályt megszólaltató közvélemény-kutatásunkból egyvalami mindenképp kiderül: mindenkinek magabiztos és sajátos elméletrendszere van.
Szólj hozzá!
Címkék: interjú magyar etika gonosz
2007.12.11. 10:22 El Mondo
Sajtópiaci trendek, civil média, meg az El Mondo
A helyzet az, hogy lehetne most a trendekről, a sajtó globális átalakulásának lokális szeletéről beszélni. Így tálalni, hogy 2008-tól nincs papíron El Mondo, csak on-line, de azért itt egyszerű trendkövetésnél némileg többről (vagy kevesebbről) van szó: parasztosan szólva elfogyott a pénz.No nem a megszorítások gyűrűztek be, vagy legalábbis nem közvetlenül. Kis túlzással a fél magyar civil szféra figyelte izgatottan a Nemzeti Civil Alap folyóiratoknak szóló pályázatát, mert hát a magyar civil újságírás, már ha van olyan, az annyira piacképes egyelőre, hogy aki ilyesmin nyer, az életben marad, aki pedig nem, az nem.
A helyzet az, hogy például a Katolikus Asszonyok-Lányok Szövetségének Szent József Alapítványa nyert, az El Mondo meg nem nyert. Nincs irigykedés, fanyalgás, elvégre fordított esetben meg a katolikus asszonyok zsörtölődhetnének, hogy itt ez a spanyol-olasz izé, miért nyernek ezek pénzt.
Az élet zakatol tovább, 2008-tól az El mondo az interneten jelenik majd meg. Elérhető lesz teljes eddigi archívumunk, és reményeink szerint több és talán még jobb cikkünk születik majd.
Addig is, december 17-től kapható búcsúszámunk a szokásos könyvesboltokban, és találkozunk 2008-ban - más formában ugyan, de az El Mondo stílusához, céljához, gondolkodásához ragaszkodva...
13 komment
2007.11.25. 21:46 Maren Maris
pontvonal
A főnököm vonalas ember. Vonalakból áll. Vagy csak egy vonalból. (Főnököm egy egyenes.) Több. A vonalak párhuzamosan futnak egymás mellett. (Élete alapvetően egysíkú, de akadt benne egy kitérő.)
2 komment
Címkék: absztrakt grafika vonalkód pontvonal
2007.11.01. 15:37 Mattheo Guilleaume
Lenni vagy nem lenni
Johannes Guilleaume félte a halált. Bátor ember volt, nem ijedt ő meg semmitől, de a halált, azt azért félte. Gyerekkorában látott először halottat, odaengedték, mert hogy már elég nagy volt ehhez. Óvatosan érintette meg a nagybátyja arcát, aztán megrettenve húzta vissza a kezét. Hideg volt ez az arc és túlontúl is mozdulatlan. Olyan, mint a malac húsa nyersen, ruganyos, de azért nem könnyen gyúrható. Önkéntelenül is visszanyúlt, vonzotta a tömör, rideg anyag, markolászni való. Rávertek a kezére. Megértette, ezért nem is igen bőgicsélt a pofon miatt, az apja szakállát sem húzkodhatta kedvére. Akkor a bácsi karját emelte volna meg, ám az is ugyanolyan volt, mint az arc, súlyosan feküdt, mozdíthatatlanul. "A bácsi nincs itt" - mondták neki, mert elértették mozdulatát. "Hogyhogy nincs itt?" - kérdezett vissza bizonytalanul. "Miért, itt van?" El kellett ismernie, hogy nincs: "Akkor ki ez itt?" És a szülei ekkor szövevényes magyarázkodásba fogtak...
Utolsó kommentek